Műszaki menedzser BSc

Műszaki menedzser - szakdolgozat tudnivalók

Az Informatikai Kar által gondozott szakok esetében minden szakon önálló záródolgozatot (szakdolgozatot) kell készíteni (HKR 76. § 3)

Műszaki menedzser BSc képzésen szorosan összefügg a Projektfeladat 1, 2 és a Szakdolgozat. A teljes szakdolgozati folyamatra (a Projektfeladat 1. és 2. tárgyak kapcsolódására) vonatkozó részletes leírást itt találja

Ezen az oldalon a szakdolgozatra koncentrálva összefoglaljuk a legfontosabb teendőket, tudnivalókat.

TÉMAVÁLASZTÁS, BEJELENTÉS, ENGEDÉLYEZÉS

A műszaki menedzser alapképzésen a hallgatók számára a szakdolgozat témabejelentő beadása elektronikus kérvény formájában történik a Neptun felületén IK – Szakdolgozat témabejelentő néven (továbbiakban Témabejelentő kérvény).

Témabejelentő kérvény a Neptunban az Ügyintézés -> Kérvény -> Leadható kérvények menüpontban érhető el.

Javasoljuk a következő eljárást a leadás előtt: 

  • a hallgató beszélje meg a kidolgozandó témát a témavezetőjével (erre vonatkozó kérés a kérvényen is szerepel) – (a Szakdolgozati konzultáció 1. alkalma)
  • Fogalmazzák meg együtt a szakdolgozat témájának rövid leírását, majd
  • ezt követően a hallgató az elektronikus kérvénybe töltse fel az adatokat és a leírást.
  • A témavezető adatait célszerű egyeztetni, hogy helyesen kerüljön rögzítésre.

A szakdolgozat témáját a témavezető véleményezi és a témáért felelős szervezeti egység vezetője hagyja jóvá. A témaválasztás és záróvizsga időpontja között 6 hónapnak kell eltelnie. (HKR 77. § (4) a))

Beadási határideje:

  • júniusban záróvizsgázó hallgatók számára: december 1.
  • januárban záróvizsgázó hallgatók számára: június 1.

A Témabejelentő kérvény december 2-15. között, illetve június 2-15. között (pótlási időszak) késedelmi díjjal adható le.

A hallgató jogosult a szakdolgozat témáját megváltoztatni, de a változtatás időpontja és a záróvizsga-időszak kezdete között az alapképzés és a mesterképzés esetén legalább 4 hónapnak kell eltelnie. (HKR 77. § (8) a))

A HKR 77. § szerint a szakdolgozat témájának módosítására

  • júniusi záróvizsga esetén február 1-ig
  • januári záróvizsga esetén augusztus 31-ig

van lehetősége az IK – Szakdolgozat témabejelentő kérvényen. A hallgatók számára a Témabejelentő kérvény folyamatosan elérhető a Neptun felületén. Többszöri beadás esetén mindig a legutoljára beadott kérvény az érvényes, a HKR által megadott határidő betartásával.

A kérvény adattartalma:

  • hallgató adatai,
  • képzési szintje,
  • témavezető adatai.
  • A szakdolgozat címe.
  • A szakdolgozat témája rövid terjedelemben: max. ½-1 oldal legyen, és ennek alapján megítélhető legyen a megoldandó feladat nehézsége, bonyolultsága.

A kérvény nem tartalmaz oktatói aláírást, mert a beadás után a kérvényhez hozzárendelésre kerül a kérvényen szereplő belső témavezető/konzulens, mint véleményező, illetve az adott tanszék vezetője, mint döntő. Amennyiben az oktató olyan témabejelentővel találkozik, mely nem megfelelő vagy nem a megbeszéltek szerinti, azt javításra visszaküldi. Ha a hallgató nem egyeztetett az oktatóval a témáról, akkor elutasítja a kérvényt.

A júniusi záróvizsgára jelentkezés határideje március 15.
március 15-31. között késedelmi díj fizetése ellenében adható le a jelentkezés, március 31-e után záróvizsga jelentkezésre nincs lehetőség. 

A januári záróvizsgára jelentkezés határideje október 15.
Október 15-31. között késedelmi díj fizetése ellenében adható le a jelentkezés, október 31-e után záróvizsga jelentkezésre nincs lehetőség.

Belső konzulens csak a kar oktatója lehet. Az a PhD hallgató, aki a karon oktat is lehet belső konzulens (de demonstrátor hallgató nem). Abban az esetben is kell belső konzulens, ha a hallgatónak külső témavezetője van. 

További részleteket a záróvizsga jelentkezésről itt olvashat.


SZAKDOLGOZATI KONZULTÁCIÓ

A szakdolgozat tárgy ideje alatt 2 konzultáción kell a hallgatónak részt vennie. Az első alkalom az elektronikus témabejelentő tartalmáról, illetve a félévi munka menetéről szól, a második alkalommal pedig a hallgató bemutatja a már 90%-os készültségű dolgozatát. A mérföldköveket, határidőt itt ellenőrizheti: konzultációs lap. A konzultációkra a hallgatónak alaposan fel kell készülnie, végiggondolt problémafelvetéssel, megoldási javaslattal kell érkeznie.A témavezető elsősorban útmutatást, segítséget ad, és csak másodsorban értékel. A Szakdolgozat kurzus teljesítése és az ezért járó15 kredit rögzítése az abszolválás feltétele.

A konzultáció általános rendjéről itt talál tájékoztatást.
 

SZAKDOLGOZAT TARTALMA

A műszaki menedzser hallgatók szakdolgozat-készítése nem hagyományos egyetemi mintákat követ, hanem munkahelyi helyzetet szimulál. Nem csupán a tanultak elsajátításának bizonyítását várja el, hanem a megrendelő számára új üzleti érték, új eredmény létrehozását is (természetesen a tanultak segítségével). Nem egy sajátos műfajú egyetemi szakdolgozat készül, hanem a gyakorlatban szokásos és értékelhető üzleti dokumentum vagy szakmai tanulmány születik.

A Projektfeladat 2. során elkészített dolgozatra kapott bírálat és javaslat alapján a hallgató önállóan átdolgozza, javítja és kiegészíti azt. A problémamegoldás és a színvonalas szakmai szövegek készítésének folyamata a gyakorlatban általában visszacsatolási körökön keresztül valósul meg. Ennek a célja, hogy a hallgató megtapasztalja és gyakorolja a kidolgozás—visszajelzés—javítás írási és problémamegoldási folyamatot. Továbbá, hogy önismeretre tegyen szert, kiderüljön, mi az, ami számára a problémamegoldási és írási folyamatban nehézséget okoz, és ezeken a területeken az átdolgozás, újra írás során fejlődjön. Így a kapott bírálatok a fejlődés alapját jelentik az átdolgozás folyamán. Ez a visszacsatolás rendszer egyben minőségfejlesztés eszköze is, ami biztosítja, hogy a záróvizsgára jobb dolgozatok készüljenek.

Háromféle témájú szakdolgozat készülhet:

Informatikai vagy bioipari gyakorlati problémamegoldó jellegű
Konkrét problémára, feladatra adott önálló javaslat kidolgozása. Ilyen lehet pl. egy adott környezeti, gazdasági problémára javasolt megoldás, melynek témája illeszkedik a specializációhoz (bioipari menedzser, informatikai). Az ilyen jellegű munkának általában előfeltétele, hogy a hallgató hozzájusson a dolgozata elkészítéséhez szükséges adatokhoz és információkhoz. Elfogadható lehet egy már megoldott probléma, feladat esettanulmány formájában történő feldolgozása is, ez azonban nem lehet egyszerű ismertetés (az adott cégnél ezt és ezt csinálták). Önálló véleményalkotást, kritikai, szakmai elemzést tartalmaznia kell a dolgozatnak. A szakirodalom és a legjobb gyakorlatok ismerete, valamint az ezekre történő megfelelő hivatkozás az ilyen, gyakorlati problémát tárgyaló szakdolgozatoknál is alapkövetelmény.

Üzleti problémamegoldás jellegű
(Jelentés, elemzés, javaslat, döntéselőkészítő anyag stb.) 
Konkrét (jellemzően vállalati) problémára, feladatra adott önálló javaslat kidolgozása. Ilyen lehet pl. egy adott beruházás gazdaságossági elemzése, egy új premizálási rendszer kialakítása, egy termék marketing stratégiájának kidolgozása stb. Az ilyen jellegű munkának általában előfeltétele, hogy a hallgató hozzájusson a dolgozata elkészítéséhez szükséges adatokhoz. Elfogadható lehet egy már megoldott (jellemzően vállalati) probléma, feladat esettanulmány formájában történő feldolgozása is, ez azonban nem lehet egyszerű ismertetés (az adott cégnél ezt és ezt csinálták). Kritikai, szakmai elemzés és önálló hatásvizsgálatok nélkül ilyen dolgozat nem fogadható el. A szakirodalom és a legjobb gyakorlatok ismerete, valamint az ezekre történő megfelelő hivatkozás az ilyen, gyakorlati problémát tárgyaló szakdolgozatoknál is alapkövetelmény.

Akadémiai kutatás jellegű
Egy jól körülhatárolt résztéma tanulmány jellegű kidolgozása. Ilyenkor a hallgató a már meglévő adatokat, kutatási eredményeket kutatja fel, ezekből készít szekunder jellegű kutatást, azaz ezek feldolgozásával jut új eredményekre, következtetésekre. Természetesen a hallgató is végezhet kiegészítő kutatásokat, pl. felmérést, adatgyűjtést, számítást stb., sőt, ez egyes szakterületeken alapkövetelmény is lehet (pl. marketingkutatás készítése vagy pénzügyi adatok elemzése). Egy ilyen típusú munka témája lehet pl. „földgáz üzemű autók üzleti kilátásai”; „regionális különbségek a tárgyalástechnikák alkalmazásaiban”; „open office-ok hatása a munkahelyi viselkedésre”; stb. Ilyen esetekben az a lényeg, hogy a hallgató az adott témát valóban alaposan, igényesen, a témában fellelhető összes lényeges irodalmi forrás feldolgozása alapján fejtse ki és új eredményekre jusson. Nem fogadható el a pusztán meglévő írások alapján megírt dolgozat. Nagyon fontos a téma megfelelő kiválasztása. Az ne legyen se túlságosan szűk (mert ekkor nincs elegendő kapcsolódó feldolgozható ismeret), se túl nagy vagy túl általános (mert ekkor a projektfeladat-szakdolgozat keretei nem alkalmasak a téma megfelelő színvonalú kifejtésére; pl. az „atomerőművek jövője”; a „jövedelmi egyenlőtlenségek csökkentése”). Csak olyan akadémia típusú tanulmány készíthető, amely önálló új eredményekre jut, amelyet egy piaci elemző cég/intézet megvásárolna és kitenne a honlapjára, vagy egy folyóirat megjelentetne.

A témát mindhárom esetben a témavezetővel a témaválasztási konzultáción kell egyeztetni, hogy a feladat pontosan meghatározott, értéket teremtő és kivitelezhető legyen. Szükséges a projektfeladatok alatt meghatározott irányok átgondolása, eddigi megvalósulásuk mértéke, esetleges hiányuk pótlása és így a félévi munka új céljainak kitűzése.

A Tanulmányi Hivatal a hallgató záróvizsgára történő jelentkezésekor ellenőrzi, hogy a témabejelentő elfogadásra került. A szakdolgozat beadásakor a Neptunból letöltött témabejelentőt a hallgató feltölti a megadott dokumentumokkal együtt. (Részleteket a szakdolgozat feltöltéséről itt olvashat.) A záróvizsgán a bizottság ellenőrzi a feltöltött témabejelentő alapján, hogy a téma és a dolgozat összhangban van.


SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI

A szakdolgozatnak mind külső megjelenésében, mind tartalmában méltónak kell lennie annak jelentőségéhez.

Alaki követelmények:

  • Lap: A4-es méret, színe fehér
  • Betűtípus és méret: Times New Roman 12 pont
  • Bekezdés: térköz: előtte 0 pont és utána 6 pont; behúzás: első sor balra 1 cm, jobbra 0 cm
  • Sorok: sorkizárt igazítás, 1,5-es sortávolság (ábrákhoz, tábálázatokhoz tartozó kiegészítő szöveg: 1-es sorköz)
  • Margók: bal, jobb, felső alsó: 2,5 cm
  • Terjedelem: 45-70 000 karakter szóközökkel együtt
  • Élőláb (címlap utáni oldalakon): szerző neve félkövér és dőlt szedéssel, 9 pont betűméret, balra igazítva
  • Oldalszám (címlap utáni oldalakon): élőlábban, középre igazítva (félkövér és dőlt szedéssel, 9 pont betűméret)

További részletek a sablon 5. fejezetében.

A dolgozat felépítése a megadott sablon alkalmazásával:

  • Belső fedőlap - tanszék nevéhez a (belső) témavezető tanszékét kell írni
  • Plágiumkereső szoftver keresési eredménye - a 2022. decemberében feltöltött dolgozatok enélkül beadhatók
  • Összefoglaló
  • Tartalomjegyzék
  • Bevezetés
  • Háttérismeretek
  • Kifejtés
  • Következtetések
  • Irodalomjegyzék (a Szakirodalmi és hivatkozási útmutató és követelmények című dokumentum (Moodle) útmutatása szerint)
  • Mellékletek

A szakdolgozatot kétféle formátumban kell a Neptunba feltölteni (a szakdolgozat leadási rendjében jelzett egyéb dokumentumokkal együtt zip formátumban):

  1. A szakdolgozat javított változatát a változások követése funkcióval, korrektúrázott formában kell elkészíteni, ami láthatóvá teszi az összes változtatást, amit a hallgató a szakdolgozatnak a Projektfeladat 2. tárgyban leadott változatához képest végzett. Ennek a formátuma doc. Továbbá csatolja a Projektfeladat 2 során leadott dolgozat értékelőlapját is.
  2. A szakdolgozat végső változatában a változáskövetést ki kell kapcsolni. Ennek a formátuma pdf.

SZAKDOLGOZAT TITKOSÍTÁSA

A projektfeladatok és a szakdolgozatok titkosítására nincs biztonságos lehetőség, mert ezt sem a dolgozatkészítés folyamata, sem az egyetem informatikai rendszerei nem teszik lehetővé.

Ez azonban a gyakorlatban nem jelent problémát, mert a bizalmas céges adatok kezelése titkosítás nélkül is megoldható az adatok anonimizálásával.

  • A cégre, termékre stb. pszeudo nevek használata (Konzisztensen!)
  • Az adatok torzítása pl. minden érték szorozva egy állandóval (Konzisztensen!)
  • Más mértékegységek (FT-helyett EUR), földrajzi régió stb. használata (Konzisztensen!)
A bizalmas adatok anonimizálását mindig a témavezetővel kell egyeztetni előzetesen.

SZAKDOLGOZAT LEADÁSI RENDJE

A szakdolgozat leadási rendjéről itt talál bővebb tájékoztatást.

FONTOS! A fenti linken olvasható dokumentumokon kívül a műszaki menedzser hallgatóknak a Projektfeladat 2. óta átdolgozott szakdolgozatot a változtatások követését lehetővé tevő word formátumban, továbbá a Projektfeladat 2 során leadott dolgozat értékelőlapját is csatolniuk kell a feltöltéskor.

A Neptunba egyetlen fájl tölthető fel, javasoljuk a törmörítést zip formátumban.


SZAKDOLGOZAT BÍRÁLATA

A szakdolgozatot a témavezető (vagy a témavezető és egy külső bíráló) értékeli, akik az előző értékeléshez képest (Projektfeladat 2 értékelő lap) is vizsgálják, hogy mennyivel lett jobb a dolgozat, a korábbi javaslatokból mennyit és milyen színvonalon hasznosított a hallgató.

A bírálati szempontrendszert itt találja, a bírálati lapot pedig itt.

A bírálónak a szakdolgozat leadása után két hét áll rendelkezésére saját véleménye elkészítésére, a bírálati szempontrendszer alapján az értékelésre és a Neptunba történő feltöltésére. A véleményben nyilatkoznia kell arról, hogy a szakdolgozatot alkalmasnak tartja-e védésre. A hallgató a bírálatot a záróvizsga előtt 1 héttel érheti el a Neptunban.


SZAKDOLGOZAT VÉDÉSE, ZÁRÓVIZSGA

A záróvizsgára bocsátás feltétele az abszolutórium megszerzése és a témavezető által védésre javasolt szakdolgozat benyújtása.

A záróvizsga két részből áll, a szakdolgozat védéséből és annak sikeressége után a szakmai vizsgából.

A védés során a jelölt egy prezentáció keretében bemutatja a szakdolgozat legfontosabb eredményeit és az azokat megalapozó elméleteket, modelleket, adatokat, valamint válaszol a záróvizsgabizottság által feltett kérdésekre.

A prezentáció időtartama legfeljebb 12 perc, és 8 diából áll.

1. dia: Az összefoglaló dia: Az informatikai vagy bioipari gyakorlati probléma / üzleti probléma / kutatási kérdés egy mondatban történő pontos és részletes megfogalmazása. Az eredmények maximum 3 mondatban. A módszertan, a felhasznált adatok és a szakirodalmi keret 1-1 mondatban.

2. dia: A dolgozat gondolatmenetének és tartalomjegyzékének bemutatása

3. dia: Kiindulási pontok:

  • üzleti/bioipari/informatikai dolgozat esetében: a háttér, előzmények, a problémakeret, a releváns legjobb gyakorlatok, a felhasznált irodalom bemutatása
  • akadémiai kutatás esetén: a felhasznált elméleti keret bemutatása, a feldolgozott szakirodalom bemutatása, kritikai elemzése, felhasználásának bemutatása

4. dia: A gyűjtött adatok és az adatgyűjtés módszertanának bemutatása, az adatok kritikai elemzése

5-6. dia: A saját eredmények/megoldási javaslatok/tézisek kifejtése, értelmezése. Mit tartalmaznak ezek?

7-8. dia:

  • Üzleti/bioipari/informatikai dolgozat esetében: A saját eredmények hogyan oldják meg az üzleti feladatot/problémát. Milyen eredmények/hasznok/előnyök származnak belőle. Milyen korlátai/kockázatai vannak a megoldásnak? Milyen alternatív lehetőségek lettek volna, miért jobb a javasolt megoldás, mint ezek?
  • adémiai kutatás esetében: A saját eredmények hogyan válaszolják meg a kutatási kérdést? Milyen feltételek/korlátozások között érvényesek a válaszok? Milyen kritikák vethetők fel a megoldással szemben? Hogyan lehet ezekre válaszolni?

A szakmai vizsga során a hallgatónak az előzetesen közzétett záróvizsga tételjegyzékből kapott tételek megválaszolásával számot kell adnia arról, hogy rendelkezik a pálya műveléséhez szükséges szakmai ismeretekkel és készségekkel. A záróvizsgázó hallgató a megadott tételjegyzékből véletlenszerűen húz egy-egy kérdést az általános és a specializációjának megfelelő kérdésekből. A rendelkezésére adott felkészülési idő után szóban felel a vizsgabizottság előtt, kérdésenként 5-10 perces időkeretben. A vastagon szedett kérdés mellett zárójelben találhatók a kérdéshez tartozó legfontosabb kulcsszavak, amelyek a hallgatót segítik mind a felkészülés, mind a felelés során. A felelés során a bizottság azt várja el a hallgatótól, hogy az adott témában átfogó szinten ismerje a legfontosabb fogalmakat, eredményeket és az azok közötti összefüggéseket.

TÉTELEK

A szakdolgozatot, annak védését, valamint a szakmai vizsgát a záróvizsga bizottság ötfokozatú minősítéssel értékeli. Ha a szakdolgozat minősítése elégtelen, a hallgatónak új szakdolgozatot kell készítenie. A sikertelen védést, illetve vizsgát egy későbbi vizsgaidőszakban lehet megismételni.

A HKR 383/A. § szerint a záróvizsga eredménye a szakdolgozatra, a szakdolgozat védésére és a szóbeli vizsgára kapott érdemjegyek átlaga. A diploma minősítése a záróvizsga eredményével egyezik meg.