A Kar története

A Kar története

AZ ELTE Informatikai Kar első tíz éve

Az ELTE Egyetemi Tanácsa a 2001. február 12. és 2002. március 4. napján tartott ülésén hozott határozataival kezdeményezte a Magyar Köztársaság kormányánál három új kar létrehozását és egy kar megszüntetését. A kezdeményezés eredményeképpen – a Magyar Akkreditációs Bizottság és a Felsőoktatási Tudományos Tanács állásfoglalását követően – a kormány elfogadta a javaslatot és az ELTE karait megállapító korábbi jogszabályi rendelkezést módosítva létrehozta az Informatikai Kart (IK), a Pedagógia és Pszichológiai Kart (PPK) és a Társadalomtudományi Kart (TáTK). Az új karok 2003. szeptember 1. napjától kezdték meg működésüket.

Az IK a megalakulás pillanatában 89 oktatót és kutatót foglalkoztatott nyolc tanszék, egy szakmódszertani csoport és elsősorban az informatikai infrastruktúráért felelős informatikai csoport szervezeti keretében. Az oktatók és kutatók magas színvonalú oktatói és kutatói munkája alapozta meg a kar létrejöttét. Kollégáink sikeres munkájukkal elismerést szereztek a Magyar Tudományos Akadémia különböző bizottságaiban, számos hazai és nemzetközi folyóirat szerkesz­tőbizottságaiban, konferenciák program- és szervezőbizottságaiban. Mindezek mellett az eredményes pályázati tevékenység és az informatikai iparral kialakított gyümölcsöző együttműködések kellettek ahhoz, hogy az IK létrehozására vonatkozó kezdeményezésünk sikerrel végződjön.

Az IK életében az elmúlt tíz év alatt jelentős fejlődés, változás történt. A következőkben ezeket tekintjük át röviden.

Változások a szervezeti felépítésben.

Az IK szervezeti struktúrájának kialakítása időtállónak bizonyult. Az elmúlt tíz évben a szerkezet lényegesen nem változott. A kezdetben kialakított kilenc tanszék – amelyből egy az MTA SZTAKI-ba kihelyezett Információtudományi Tanszék – kiegészült a Média- és Oktatásinformatika Tanszékkel, amely szerves fejlődés eredményeképpen az Informatika Szakmódszertani Csoport és a 2003-ban megszűnt Tanárképző Főiskolai Karról az IK-ra átkerült Számítástechnika Tanszék munkatársaiból jött létre.

  • Az Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék első vezetője Hunyadvári László egyetemi docens, aki egy cikluson keresztül az ELTE oktatási rektorhelyettesi feladatait is ellátta. Tőle 2012. augusztusától Csuhaj Varjú Erzsébet egyetemi tanár vette át a tanszék vezetését.
  • Az Információs Rendszerek Tanszék első vezetője Benczúr András egyetemi tanár, akitől Kiss Attila habilitált egyetemi docens vette át a tanszék irányítását.
  • Az Információtudományi Tanszék az ELTE IK kihelyezett tanszékeként működik az MTA SZTAKI-ban, első vezetője Demetrovics János akadémikus, egyetemi tanár volt. A tanszék új vezetőjének kinevezésére hamarosan sor kerül.
  • Az Informatikai Szakmódszertani Csoport vezetője Zsakó László egyetemi docens volt. A csoport megszűnt a Média- és Oktatásinformatika Tanszék megalakulásával.
  • A Komputeralgebra Tanszék első vezetője Kátai Imre volt, akitől később Járai Antal egyetemi tanár vette át a tanszék vezetését. Lakatos László habilitált egyetemi docens egy cikluson át vezette a tanszéket.
  • A Numerikus Analízis Tanszék első vezetője Schipp Ferenc egyetemi tanár, akitől később Simon Péter egyetemi tanár vette át a tanszék irányítását.
  • A Programozáselmélet és Szoftvertechnológiai Tanszék első vezetője Fóthi Ákos egyetemi docens, akitől később Kozma László habilitált egyetemi docens vette át a tanszék vezetését. Jelenleg Istenes Zoltán egyetemi docens vezeti a tanszéket.
  • A Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszéket megalakulása óta folyamatosan Horváth Zoltán egyetemi tanár vezeti, aki közben több mint két évig az ELTE nemzetközi rektorhelyettesi feladatait is ellátta, jelenleg az IK dékánja.
  • A Számítástechnika Tanszék vezetője a tanszék megszűnéséig Török Turul főiskolai docens volt.
  • A Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék vezetője az önálló karrá alakuláskor Klinghammer István akadémikus, egyetemi tanár volt, aki az ELTE rektora is volt két cikluson keresztül. Tőle később Zentai László egyetemi tanár vette át a tanszék vezetését, aki közben egy cikluson keresztül az ELTE oktatási rektorhelyettesi feladatait is ellátta, és jelenleg a kar egyik dékánhelyettese.
  • A Média- és Oktatásinformatika Tanszék a megszűnő Informatika Szakmódszertani Csoport és a Számítástechnika Tanszék állományából, azok infrastruktúráján jött létre. A tanszék vezetője Zsakó László habilitált egyetemi docens.
  • Az IK munkatársainak informatikai infrastruktúráját az Informatikai Csoport munkatársai biztosítják, akik közül néhányan oktatási feladatokat is ellátnak. A csoport vezetője a kar létrejötte óta Sándor Antal mestertanár.
  • Az Informatikai Kar munkáját a mindenkori dékán irányítja. A kar első dékánja két cikluson keresztül Kozma László habilitált egyetemi docens volt. 2012 augusztusától Horváth Zoltán egyetemi tanár az IK dékánja. A dékánt munkájában három dékánhelyettes és közvetlenül a Dékáni Hivatal munkatársai segítik. A Dékáni Hivatal első vezetője Gomba Péterné volt, akitől időközben Végh Viktória vette át a vezetést. A dékánok mellett a titkárnői feladatokat jelenleg Kerek Ágnes bölcsész látja el.
  • Fekete István egyetemi docens volt az első oktatási ügyekért felelős dékánhelyettes, akit Gergó Lajos egyetemi docens jelenleg második ciklusát megkezdve követett ezen a poszton. Az oktatási dékánhelyettes felügyeli a Tanulmányi Osztály munkáját, amelynek első osztályvezetője nyugdíjba vonulásáig Bertáné Szepesi Magdolna volt. Jelenleg Molnár Zoltánné az osztályvezető.
  • Gonda János habilitált egyetemi docens látta el a gazdasági és innovációs ügyek dékánhelyettesi feladatokat egészen nyugdíjazásáig. Őt követte Györffy János egyetemi docens, aki a második dékáni ciklusig látta el ezt a feladatot. A Gazdasági és Innovációs dékánhelyettes koordinálta a Gazdasági Csoport munkáját, amelynek csoportvezetője Olajos Adrienn volt. A harmadik dékáni ciklusban törvényi változások miatt megszűnt a gazdasági dékánhelyettesi poszt. Jelenleg a gazdasági ügyekért felelős dékáni megbízott segíti Horváth Zoltán dékán munkáját.
  • Zentai László egyetemi tanár a tudományos és nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettesi feladatait látta el egy cikluson keresztül, akit Horváth Zoltán egyetemi tanár követett, amíg rektorhelyettesi feladatai el nem szólították. Tőle 2010–2012-ig Kozsik Tamás vette át nemzetközi dékánhelyettesi feladatokat. Jelenleg ismét Dr. Zentai László a tudományos és nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettese. A tudományos és nemzetközi kapcsolatok dékánhelyettesének irányításával működik a Tudományos és Nemzetközi Kapcsolatok Csoportja, amelynek jelenleg Fügi Bálint a vezetője.
  • A második dékáni ciklus alatt Szabóné Nacsa Rozália mestertanár látta el a kommunikációs igazgatói feladatokat dékánhelyettesi jogosítványokkal. Jelenleg, a harmadik dékáni ciklusban három dékánhelyettes és egy dékáni megbízott segíti a dékán munkáját.

Változások az oktatásban.

2003-ban az IK által gondozott szakok: a Programozó matematikus és a Számítástechnika tanárszak főiskolai szakok, a Programtervező matematikus, az Informatika tanárszak és a Térképész egyetemi szakok. Ezek közül a Programozó és Programtervező matematikus szakokon angol nyelven is folytatunk képzést külföldi hallgatók számára. Szakjainkat folyamatosan fejlesztettük, korszerűsítettük. Például Hunyadvári László vezetésével kidolgoztuk az Általános informatikus öt éves szak tantervét, amelynek akkreditációjára már nem került sor, mert időközben országosan áttértünk a kétciklusú képzési rendszerre. Az Oktatási Minisztérium engedélyezte a sikeresen zárult MAB-eljárás után, hogy 2005-ben kísérleti jelleggel elindítsuk a Programtervező informatikus alapszakot az ELTE Informatikai Karán is. Az első évfolyamon a tanulmányait 200 fő kezdte meg 2005 szeptemberében a képesítési követelményhez illeszkedő ajánlott tantervi háló alapján. Az egységes egyetemi képzés során szerzett tapasztalatok alapján az alapképzésben három úgynevezett kimeneti szakirány közül választhatnak hallgatóink:

  1. Modellalkotó informatikus, (A) szakirány;
  2. Szoftverfejlesztő informatikus, (B) szakirány;
  3. Szoftveralkalmazó informatikus, (C) szakirány.

A kimeneti jelző azt jelenti, hogy a hallgatók tanulmányaik folytatása közben rugalmasan változtathatnak szakirányt. Tanulmányaik végén az ekvivalencia relációk alapján dől el, hogy ki milyen szakirányú végzettséget kap. Gyakorlati tapasztalat: általában a C szakirány felé történik mozgás. A képesítési követelményeknek megfelelően alakítottuk ki az alapozás, a szakmai törzsanyagok, a választható tananyagok és az egyéb követelmények (diplomadolgozat, stb.) kreditértékeit. Az egy kontakt óra (előadás és gyakorlati foglalkozás) egy kredit elvtől nem tértünk el. Bevezettünk egy Matematikai alapozás című új tantárgyat nulla kredit értékkel a hallgatók matematikai tudásának szintre hozása érdekében. A 2005-ben tanulmányaikat megkezdett programtervező informatikus alapszakos hallgatók teljesítményét két lezárt félév után megvizsgáltuk, s ez a következőkre világított rá. A hallgatók teljesítménye lényegesen nem javult az ötéves, hagyományos egyetemi képzésben részt vevőkéhez képest. Összehasonlításra nagyon jó alapot adott az, hogy 2005-ben a hagyományos egyetemi képzésben párhuzamosan az új alapszakkal utoljára elindítottuk – az öt éves képzési idejű – programtervező matematikus egyetemi szakot is szintén 200 fővel. Az okok nagyon összetettek voltak. Ezek lényege a következő. A tömegképzés oktatásmódszertana nem alakult még ki a felmérés idejére. Hallgatóink közül sokan nincsenek tisztában azzal, hogy az egyetemi követelmények lényegesen eltérnek a közoktatásban megszokottól. Végzős hallgatóktól hallottuk: „két év után jöttem rá, hogy itt teljesíteni kell”. A hallgatók nagy tömegei máshogy motiváltak, mint régebben. Nem igyekeznek időre diplomát szerezni – jó hallgatónak lenni. A közoktatás színvonalának érzékelhető romlása, a tanári szakma presztízsének folyamatos csökkenése, a beiskolázás magas szintje mind-mind arra ösztönöztek bennünket, hogy a képzéseinket átalakítsuk. A következőket vezettük be a 2006-ban induló alapszakos hallgatók esetében. A jegyzettámogatást elektronikus jegyzetek létrehozására fordítjuk, pályázati formában. Az első éveseket rögzített, max. 20 fős tanulócsoportokba osztottuk be. A csoport tagjai minden tárgyat együtt vesznek fel. A tanulócsoportokhoz úgynevezett mentorokat rendeltünk és a tanulócsoportoknak a tanrendben heti egy úgynevezett mentorórát állítottunk be, amely konzultációs jellegű. Ezek a módosítások áttörő eredménnyel nem jártak. 2007 őszén létrehoztunk egy három professzorból álló munkacsoportot azért, hogy tegyenek le javaslatot a programtervező informatikus alapszak ajánlott tantervi hálójának megújítására, amelynek fő szempontjai a következők voltak:

  • A képesítési követelménnyel összhangban kell maradni
  • A képzés gyakorlati vonatkozásait erősíteni kell
  • Fel kell adni az 1 óra 1 kredit elvet és ezzel párhuzamosan csökkenteni kell a félévenkénti számonkérések számát
  • Közös alapozási szakasz után a szakirányok közötti különbséget karakteresebbé kell tenni.

A bizottság által kidolgozott javaslatot a kar vezető testülete és oktatási bizottsága tantervi hálóvá formálta és a kari tanács elé terjesztette, amely azt elfogadta, és 2008 szeptemberében már az új háló szerint indult meg az oktatás a programtervező informatikus alapszakon. További változtatásokat kellett eszközölnünk, mert az Oktatási Minisztérium az intézmények javaslatára a programtervező informatikusok képzését gyakorlatigényes képzésnek minősítette át. Ennek következtében előírtuk a diploma feltételének a hathetes összefüggő szakmai gyakorlatot a nálunk regisztrált ipari partnereknél. Az ipari partnerek kifejezett kérésére lehetővé tettük a kooperatív félévet az alapképzés második felében. A kooperatív félévet elismerjük szakmai gyakorlatnak. Az eddigi számonkérési formákat bővítettük a gyakorlati jegy és a kollokvium mellett azzal, hogy az előadás és gyakorlat egy érdemjeggyel zárulhat – ez a lényegesen új elem. A leckekönyvben az előadás és a gyakorlat egy tárgyként jelenik meg és félévközi számonkérés van (vizsgajegy = gyakorlati jegy). Az ilyen tárgyak esetében felére csökken a leckekönyvben megjelenő érdemjegyek száma.

Az egyetemi szintű informatika tanárképzés jobb előkészítése érdekében a programtervező informatikus alapszakon két további szakirányt vezettünk be: T1 szakirány matematika minorral – szakmai tartalmát a tekintve tantervi hálója a szoftveralkalmazó szakirány hálójának része, kiegészülve matematikai minor ismeretekkel és pedagógia és pszichológia ismeretekkel; T2 szakirány nem matematika minorral – önálló tantervi hálóval. A tanárszakok sokat veszítettek presztízsükből, ez igaz az informatika tanárszakra is. A kis létszámok miatt ez lett a legdrágább képzésünk.

A Programtervező informatikus mesterszakon 2008 szeptemberében indult az első évfolyam nappali és esti tagozaton. Az ajánlott tantervi hálóban az alapképzésben szerzett tapasztalatokat igyekeztünk hasznosítani. Ennek alapján a tantervi háló készítésekor eleve feladtuk az egy kontakt óra egy kredit elvet. A Programtervező matematikus képzéshez viszonyítva erősítettük a képzés gyakorlati vonat­kozásait. Az informatikai ipar kifejezett kérésére kooperatív képzési formát bevezettük a Programtervező informatikus mesterszakon is.

Az ELTE IK a 2008/2009-es tanévben indította, részben a Petrik TISZK-kel közösen iskolarendszerben, részben önállóan nappali és levelező tagozaton a felsőfokú szakképzés Országos Képzési Jegyzékben szereplő Általános rendszergazda, valamint Web-programozó szakmáit.

Egyetlen olyan magyarországi intézmény vagyunk, ahol térképészek képzése folyik, évente általában 20–25 főt iskolázunk be. A képzés több évtizedes hagyományokkal rendelkezik és az itt felgyülemlett tapasztalatok alapján sikerült egy jól működő kétszintű képzést kialakítani, amely lényeges módosításokat – a kis létszám miatt is – nem igényelt eddig.

Az IK munkatársainak nemzetközi szinten mérve is figyelmet keltő eredményei az oktatásban, kutatásban és az ipari fejlesztésekben hozzájárultak ahhoz, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság akkreditációs eljárása sikerrel zárult az informatikai alapszakok párhuzamos akkreditációja során 2009-ben. Ugyancsak sikeres volt az ELTE intézményi akkreditációja 2010-ben, amelyhez a karunk eredményei is hozzájárultak. Erőfeszítéseinknek köszönhetően sikerült olyan kétszintű program­tervező informatikus képzést kialakítanunk, amely népszerű a leendő hallgatók és a munkaadók között is. Diplomásaink könnyen találnak munkát itthon és a világ bármely pontján is.

áltozások, eredmények a kutatásban és fejlesztőmunkákban. Az Informatikai Karon folyó kutatások felölelik az informatika, a számítástudomány, a matematika egyes fejezetei, a térképtudomány és az oktatási módszertan témaköreit. Jelenleg több mint 25 témában folynak sikeres kutatások, több területen nemzetközileg is jegyzett színvonalon. Az elért eredményeinket az 1993-tól az Informatikai Doktori Iskolánkban végzett magas színvonalú kutatásainknak és az eredményes pályázati tevékenységünknek köszönhetjük Az elmúlt 10 évben több olyan nagypályázatot nyertünk el – százmillió, milliárd forintos nagyságrendben –, amelyek lehetővé tették munkatársaink számára, hogy a külföldi szakmai kapcsolataikat kiépítsék, a meglévőket megerősítsék.

Az első ilyen sikeres pályázatunk az ELTE Informatikai Kooperációs Kutatási és Oktatási Központ (IKKK) létrehozása volt. AZ IKKK célja egy több komponensű, nyitott technológiai szoftverfejlesztő környezet létrehozása, amely magasabb szintre emeli a hazai szoftverpiac versenyképességét. Az IKKK első 3 éve sikeresen lezárult, az új pályázati ciklusban csak gazdasági társaság pályázhatott, ezért kezdeményezésünkre az egyetem vezetése létrehozta az ELTE-Soft Kutatás-fejlesztő Nonprofit Kft-t, amelynek tagjai: az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az AITIA INTERNATIONAL Informatikai Zrt., a CITYLOG Logisztikai Szolgáltató és Tanácsadó Kft., a MultiRáció Gazdaság- és Pénzügy-informatikai, Fejlesztő és Szolgáltató Kft. és a NETvisor Informatikai és Kommunikációs Zrt. Az ELTE-Soft Kft. célja az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói potenciáljának hasznosítása tervszerű, szabályozott, a piaci kihívásoknak is megfelelő körülmények között; a gazdasági és a kormányzati szféra alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési igényeinek kiszolgálása; a kétirányú szakemberáramlás kedvező és biztonságos feltételeinek megteremtése; az egyetemi oktatók és hallgatók tájékoztatása a valós piaci igényekről.

Az eScience Regionális Tudásközpont a TTK-val közösen elnyert pályázati támogatással jött létre, amely az ELTE önálló, közvetlenül a rektor felügyelete alá eső egysége. Feladatai: innovatív kutatás megszervezése és végrehajtása; a tudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazása, a kifejlesztett termékek hasznosítása külső megrendelésre, vagy partneri alapon, együttes fejlesztés keretében, tanulmányok készítése meghatározott célra, tanfolyamok tartása; a fentiekkel összefüggő oktatási tevékenység ellátása. Kutatási projektek: bioinformatika; hálózati informatika; virtuális obszervatóriumok; nagy kutatói adatbázisok felépítése; grid alapú rendszerek felépítése; vizualizációs centrum; elektronika.

INFOTÁRS: Képzés- és tartalomfejlesztés, különös tekintettel a hiányszakmák, új szakmák igényeihez kapcsolódó képzésekre és azok fejlesztésére c. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1. Az ELTE IK és TáTK összefogásával 11 képzés (összesen 54 kreditértékű 21 modul) korszerű, digitális, illetve e-tanulást lehetővé tevő tananyaga jött létre a munkaerő-piaci és társadalmi kihívásokra válaszolva. A fejlesztések széles képzési palettát érintenek, a rövid ciklusú képzésektől a szakképzéseken át az egyetemi alap-, mester- és szakirányú továbbképzésekig.

A TÁMOP 4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0003 Európai Léptékkel a Tudásért, az ELTE egyetemi szintű sikeres pályázata, amelyben karunk is aktívan részt vett. Egyetemek tudományos-technológiai versenyében kiválósági címre pályáztunk, amelynek keretében az ELTE 5 alprogramja nyert támogatást: Nagy rendszerek a természettudományokban és számítógépes szimulációjuk; Szubmikroszkópos anyag- és élettudományi kutatások; Elosztott és sokmagos rendszerek szoftvertechnológiai kérdései – ebben az alprogramban dolgoztak a kar munkatársai; Kultúrák közötti párbeszéd; Az élethosszig tartó tanulás társadalmi folyamatai és biopszichoszociális háttere. Az Elosztott és sokmagos rendszerek szoftvertechnológiai kérdései témakörben elért eredményeink közül kiemelkednek a következők: tudományos szakfolyóiratokban, periodikákban, konferencia­kötetben „peer review”-t követően megjelent közlemények száma 151 db.; TDK dolgozat vagy BSc/MSc dolgozatok száma 93 db.; tudományos-közéleti-társadalmi megjelenések száma: 94 db; hat PhD hallgató készítette el disszertációját a pályázat futamideje alatt és előkészületben van ugyanennyi.

Az EIT ICT Labs-KIC a legújabb sikeres európai – milliárd forintos – pályázatunk, amelyet 2012-ben nyertünk el. European Institute of Innovation and Technology (EIT), Information and Communication Technology Labs (ICT), Knowledge and Innovation Community (KIC) keretében öt teljes jogú csomópont jött létre Európában: Berlin, Eindhoven, Helsinki, Párizs, Stockholm, valamint három társult csomópont: Budapest, Trento, London. Trento időközben teljes jogú taggá vált. A Budapest Associate Node konzorcium tagjai a következők. A csomópont vezetője az ELTE Informatikai Kar; tagjai: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyes tanszékei, Cisco Systems Magyarország.

Néhány sikeresen befejeződött, vagy futó TÁMOP pályázatunk az elmúlt időszakból: TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0052 ELTE és PPKE közös informatikus tananyagfejlesztési projektje; TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0050 Infokommunikáció területén nemzetközi mesterképzések keretében megvalósuló tananyagfejlesztés; TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0056 Társadalominfor­matika: moduláris tananyagok, tudásmenedzsment rendszerek fejlesztése – TáTK-val közös pályázat – ; TÁMOP 4.2.2/10/1-2010-0030 sz. „Önálló lépések a tudomány területén”.

További sikeres pályázatink közül néhányat említünk. NEW TIES: New and Emergent World Models Through Individual, Evolutionary, and Social Learning; PERCEPT: Perceptual Consciousness – Explication and Testing; Innovation Engine in BlogSpace; European Robotic Surgery; ICT Lane-Towards a shared European Language for ICT qualification and competences; ECCE-Engineering Observatory on Competence based Curricula for Job Enhancement; FP6 507838 Network of Excellence "Kaleidoscope": technológia által segített tanulás; Minerva 101301-CP-1-2002-1-HU-MINERVA-M “Colabs”; Tudásszint kiegyenlítő, rövid ciklusú e-learning kurzusok fejlesztése; HEFOP-3.3.1-P-2004-09-0093/1.0; Súlyozott polinomapproximáció és alkalmazások OTKA, 2004/T047132; Számítógépes számelmélet OTKA T043657; Szoftverminőség-biztosítási szolgáltatáscsomag kidolgozása nyílt dokumentumformátumokra Nemzeti Technológia Program 2008; Élettudományok, (A1) 2008/035-P005, SZOMIN08; Virtuális Földgömbök Múzeuma és digitális virtuális restaurálás OTKA – Alapkutatási pályázat 2007, K 72104.

Az elmúlt tíz évben elnyertünk összesen 15 OTKA pályázatot, a sikeres nemzetközi pályázataink száma összesen: 39. Az OTKA pályázatok zömét a térképészet és matematika alkalmazásai témakörökben beadott pályázataink nyerték el. A matematika különböző fejezeteiben végzett kutatómunkák során jelentős nemzetközi eredmények születtek a karon az analízis, a numerikus matematika, az elméleti és a számítógépes számelmélet alkalmazási területein.

Az informatikai iparral is folyamatosan erősítettük a kapcsolatainkat. Legfontosabb ipari partnereink, akikkel K+F szerződéseket kötöttünk, illetve szakképzési hozzájárulás formájában segítették oktatásunkat: Ericsson Magyarország – szoftvertechnológiai laboratórium létrehozása 2011-ben; Ericsson Software Research; GE Healthcare; Morgan Stanley; Nokia Siemens Networks; Microsoft; SAP; ALSTOM; Pannon GSM; Cisco; IBM; Lufthansa; Magyar Telekom; MOL; ORACLE; SAS.

Magyarországi társegyetemeinkkel és külföldi – európai, ázsiai, amerikai – egyetemekkel folyamatosan bővítettük kapcsolatainkat. CEEPUS és Erasmus együttműködéseink sikeresek. A CEEPUS hálózatunk kiváló munkájáért az elmúlt tíz évben kétszer nyerte el a miniszterek díját.

Folyamatosan súlyt helyeztünk az IK megjelenésére a tömegtájékoztatásban. Ennek érdekében hoztuk létre a karon a kommunikációs igazgatói vezetői beosztást. Folyamatosan jelentek meg hírek karunkról a napilapokban, televízióban, rádióban, egyetemi és kari kiadványokban. Nagyon jó kapcsolatot alakítottunk ki az egyetemi és kari Hallgatói Önkormányzatokkal. A dékáni vezetés rendszeresen ellátogatott a Gólyatáborokba. A hallgatóinkkal közösen szerveztük meg rendezvényeinket: Ipari napok, Neumann-napok, Kooperatív napok, Kari nyílt napok és a speciális szakterületi rendezvények. 2003-ban kari CD-t, 2004-ben kari információs füzetet magyar nyelven, majd 2005-ben angol nyelven adtunk ki. A kari kooperatív és nyílt napokra rendszeresen adtunk ki tájékoztatókat, amelyek hasznos információkat tartalmaztak ipari partnereink és a leendő hallgatóink számára.