Török Zsolt Győző: Mapping a Blank Spot and Making Empty Spaces - Geographic and Cartographic Ontology in Italian Topographic Mapping of the Southern Libyan Desert in the 1930s

JoLMA -The Journal for the Philosophy of Language, Mind and the Arts (Q2), http://doi.org/10.30687/Jolma/2723-9640/2024/01/007

A térképek nem csupán képek, hanem aktív eszközök, amelyek formálják a világ megértését. A tanulmány különösen az 1930-as évek olasz gyarmati térképeire összpontosít, amelyek a világtérkép egyik utolsó fehér foltját, a Líbiai-sivatagot ábrázolták. Ahelyett, hogy a térképeken található „üres területeket” adathiányként értelmeznénk, azt javasoljuk, tekintsünk ezekre a hiányokra a térképészek által hozott döntésekként. Meglepő módon a sivatagi térképek nem teljesen üresek, sőt, például a homoksivatagokat művészi módon érzékeltetik. A történeti példák fényében érdemes térképekről alkotott felfogásunkat kritikusan átértékelni. A tanulmány újszerű nézőpontot ajánl. amikor a Földrajzi Információs Rendszerek (GIS) területén is kulcsfontosságú ontológiai kérdéseket hangsúlyozza. A térképek azt ábrázolják, amit készítőik létezőnek gondolnak, modelleznek - ezen alapvető feltételezések megértése kulcsfontosságú a jobb térképészeti gyakorlatok kidolgozásához. A térképek azonban képi formájuk miatt jelentésüket a különböző használati kontextusokban és interakciókban kapják. A kutatás eredményei alapján átgondolhatjuk, hogyan működnek a térképek és milyen hatással vannak életünkre.