A QCIHungary szakmai kerekasztal-beszélgetést szervezett az ELTE Informatikai Karán „Következő generációs kiberbiztonság: a kvantumtitkosítás jövője hazánkban és Európában” címmel.

A tanácskozáson a Katonai Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Kutatás-fejlesztési és Innovációs Központ, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, az OTP Kiberbiztonsági Irányítási Osztály, a One Hungary, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint a HUN-REN Wigner FK és a QCI Hungary képviselői vettek részt.

Mivel a számítási komplexitásra épülő hagyományos titkosítási eljárások a kvantumszámítógépekkel feltörhetővé válnak, a szakértők szerint új módszereket kell kidolgozni az összetett biztonsági rendszerek fizikai védelmére. Ezen a területen a jövő egyik legígéretesebb technológiája az úgynevezett a kvantumkulcs-szétosztás (QKD), amely a két fél közötti titkos kulcscsere során azonnal észlelhetővé teszi az esetleges lehallgatási kísérleteket.

A résztvevők áttekintették a kvantumkulcs-szétosztás várható jelentőségét a jövő biztonságos kommunikációs rendszereiben, illeszkedését a hazai és európai kiberbiztonsági stratégiákhoz, valamint megfogalmazták várakozásaikat a bevezetés ütemezésével és költségeivel kapcsolatban. 

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot képviselői Fürjes János szerint jelenlegi tudásunk szerint a jövőben az abszolút biztonságot a kvantumkulcs-szétosztó hálózatok jelenthetik, míg Pataki Máté (OTP Bank) úgy vélekedett, hogy a QKD bár valóban kulcsszerepet játszik a felkészülésben, ám a tapasztalatok szerint olyan kiegészítő technológiákra is szükség van, amelyek túlmutatnak a számítási feltételezéseken.

Barta János (One Hungary Zrt.) hangsúlyozta, hogy a kvantumtechnológiák stratégiai jelentőségűek Európa digitális szuverenitása és gazdasági versenyképessége szempontjából, a sikernek ugyanakkor elengedhetetlen feltétele az aktív közreműködés a kutatásban, fejlesztésben, a pilot rendszerek kiépítésében, valamint az ipari alkalmazások előkészítésében, mind nemzetközi, mind hazai szinten.

Ha Magyarországot versenyképessé akarjuk tenni ezen a jövőformáló területen, akkor az alapkutatástól a fejlesztésig és az ipari, felhasználói alkalmazások kiépítéséig szoros partnerségeket kell kiépíteni a kutatóintézetek, egyetemek és felhasználói szektorok között, ennek pedig döntő tényezője a szakemberképzés – tette hozzá Kiss Tamás a HUN-REN Wigner FK és a QCI Hungary képviseletében.

Az NMHH hazai és nemzetközi szabványosítási és szakmai munkacsoportokban (ETSI, ISO/IEC, CEN/CENELEC) is aktívan dolgozik, hiszen hatósági oldalról kulcsfontosságú a szabályozási környezet folyamatos követése és alakítása, hogy a kvantumkommunikációs megoldások biztonsági elvárásai a gyakorlatban is számon kérhetőek legyenek – hangsúlyozta Vári Péter. Az NMHH főigazgató-helyettese szerint a tudásmegosztás és a hatóság–ipar–akadémia háromszög szereplőinek aktív párbeszéde nélkül a technológiai fejlődés nem fordítható fenntartható, bizalmi alapon működő, szélesebb körben alkalmazható megoldásokká.

A QCIHungary projektben szerzett tapasztalatok alapján a kvantumtitkosítás a jövőben számos hazai szektorban – a kritikus infrastruktúráktól a pénzügyi szolgáltatásokig – alkalmazható és értéket teremtő megoldássá válhat - zárta a beszélgetést Gerhátné Dr. Udvary Eszter (BME), a kerekasztal moderátora.