A programozás az egyik legnehezebb része az informatika tantárgynak, mind tanári, mind tanulói oldalról. Ezért kutatásaimban leginkább eszközöket keresek, amelyekkel hatékonyabbá lehet tenni a tanítási-tanulási folyamatot. Egyik ilyen eszköz az algoritmus vizualizáció, amely futási időben vizualitálja az algoritmus működését. A vizualizációnak több formája létezik, ezek közül az egyik az animáció, a másik az adatok (az állapottér) vizualizálása. Utóbbira megfelelő példa a táblázatkezelő segítségül hívása. Kutatásom fő területe a kezdők tanítása, különösen annak az időpontnak a megragadása, amikor a tanuló először találkozik Neumann-elvű programozási nyelvvel.

Kutatásaim két területre fókuszálnak. Egyrészt fel akarom térképezni azokat a hatékonyan használható tanítási módszereket, eszközöket, amelyekkel az adott életkornak megfelelően át lehet adni az információbiztonság-tudatosság tudáselemeit. A cél nem csak a lexikális tudás, a megfelelő szakszavak meg- és felismerése, hanem a tudatosságra való nevelés, azaz a viselkedés megváltozása. A másik cél felismerni a szükségleteket, mind tanulói, mind tanári oldalról. Tehát arra a kérdésre keresem a választ, hogy mit (miről) érdemes tanítani általános iskolában (alsó és felső tagozaton), középiskolában, tanárképzésen, illetve tanárok továbbképzésén. Tehát milyen a jó tanterv, milyen módon lehet egy jó tantervet elkészíteni az információbiztonság-tudatosság terén az oktatás különböző szintjein.