Informatika tanári szak - szakdolgozat tudnivalók

Az Informatikai Kar által gondozott szakok esetében minden szakon önálló záródolgozatot (szakdolgozatot) kell készíteni (HKR 76. § 3)

Két tanárszakon egyidejűleg folyó tanárképzésben egy szakdolgozatot kell benyújtani és a záróvizsga részeként megvédeni. Minden osztatlan tanári szakos hallgatónak kell szakdolgozatot és portfóliót is készítenie.

Az Nftv. szerinti tanárképzésben a záróvizsgának elkülönülő része a portfólió védése, ezt a vizsgarészt a PPK szervezi. A portfóliót elektronikus formában a Neptunba kell feltölteni, és a bírálati folyamat is a Neptunban zajlik. A portfólióval kapcsolatos részletes tájékoztatás a Tanárképző Központ honlapján érhető el.

Alábbiakban a szakdolgozathoz kapcsolódó általános tudnivalókról olvashat.
 

TÉMAVÁLASZTÁS, BEJELENTÉS, ENGEDÉLYEZÉS, KAPCSOLATTARTÁS A TÉMAVEZETŐVEL

A szakdolgozati témát annak a karnak az eljárásrendje szerint kell választani, amelyik karhoz tartozik a hallgatónak az a tanári szakja, amelyen a tanári szakdolgozatát szeretné elkészíteni.

A szakdolgozat témája lehet valamelyik szakhoz kötődően szakmódszertani, pedagógiai, pszichológiai vagy a diszciplináris kutatás. Diszciplináris témájú szakdolgozat esetén a dolgozat kiegészül egy olyan elemmel, amely bemutatja annak kapcsolódását a tanári tevékenységhez.

  1. Tankönyv, tanári segédkönyv (hagyományos vagy elektronikus)
  2. Oktatási segédkönyv
  3. Példatár, feladatgyűjtemény
  4. Alkalmazási áttekintés (alkalmazási lehetőségek, programtervek)
  5. Tantárgyhoz kapcsolódó, az oktatásban felhasználható program, tananyag
  6. Egy oktatóprogram (tananyag) ismertetése, tantárgyhoz kapcsolódó alkalmazásának bemutatása
  7. Iskolai adminisztrációs program

Egyéb kategóriába tartozó szakdolgozat is írható, a szakfelelősökkel egyeztetve.
A programtervező informatikus szak követelményei szerinti szakdolgozat is elfogadható.
A megadott tématípusok közül az 1-6. módszertani témának minősül, a 7., illetve a programtervező informatikus követelmények szerinti szakdolgozathoz módszertani fejezetet kell írni.

A szakdolgozat elkészítéséhez témavezető választása kötelező. A témavezető mellett a szakdolgozat irányításában szükség szerint konzulensek is részt vehetnek. A témavezető segít a témaválasztásban, a probléma világos megfogalmazásában, az alapvető szakirodalom kijelölésében, a megfelelő ütemezés kialakításában, a szakdolgozat tartalmi és formai vonásainak és követelményeinek a megismerésében és – a tanárjelölt igénye alapján, a vele egyeztetett módon, időtartamban és mértékben – konzultációval támogatja a szakdolgozat elkészítését.

A szakdolgozat témavezetője lehet (HKR 76. § (2a)):

  • az ELTE teljes vagy részfoglalkozású oktatója, beleértve a gyakorlóiskolai vezetőtanárokat is, vagy
  • pedagógus, vagy pedagógia, vagy pszichológia szakos végzettséggel rendelkező, közoktatással összefüggő szakterületen dolgozó más szakember.

Javasoljuk a következő eljárást a leadás előtt: 

  • a hallgató beszélje meg a kidolgozandó témát a témavezetőjével (erre vonatkozó kérés a kérvényen is szerepel).
  • Fogalmazzák meg együtt a szakdolgozat témájának rövid leírását, majd
  • ezt követően a hallgató az elektronikus kérvénybe töltse fel az adatokat és a leírást.
  • A témavezető adatait célszerű egyeztetni, hogy helyesen kerüljön rögzítésre.

A 2019/20-as tanévtől az Informatikai Karon a hallgatók számára a szakdolgozat témabejelentő beadása elektronikus kérvény formájában történik a Neptun felületén IK – Szakdolgozat témabejelentő néven (továbbiakban Témabejelentő kérvény).

Témabejelentő kérvény a Neptunban az Ügyintézés -> Kérvény -> Leadható kérvények  Neptun / Tanulmányok / Szakdolgozat/Szakdolgozat jelentkezés / Szakdolgozat jelentkezés menüpontban érhető el.

A szakdolgozat témáját, témavezetőjét a szakért felelős oktatási szervezeti egység vezetője, illetve megbízottja (intézetigazgató, tanszékvezető, programvezető), az Nftv. hatálya alá tartozó tanárszak esetén a szakfelelős, illetve megbízottja hagyja jóvá írásban 1 hónapon belül, az esetleges titkosság engedélyezésével együtt.   (HKR 77. § (6))

A témaválasztás és záróvizsga időpontja között 12 hónapnak kell eltelnie. (HKR 77. § (4) b))

Beadási határideje

  • a júniusban záróvizsgázó hallgatók számára a megelőző év június 1.
  • a januárban záróvizsgázó hallgatók számára a megelőző év december 1.

A Témabejelentő kérvény december 2-15. között, illetve június 2-15 között (pótlási időszak) késedelmi díjjal adható le.

A hallgató jogosult a szakdolgozat témáját megváltoztatni, de a változtatás időpontja és a záróvizsga-időszak kezdete között az osztatlan képzés esetén legalább 8 hónapnak, kell eltelnie. (HKR 77. § (8) b))

A HKR 77. § szerint a szakdolgozat témájának módosítására 

  • júniusi záróvizsga esetén a megelőző év október 1-ig,
  • januári záróvizsga esetén április 1-ig.

van lehetősége az IK-Szakdolgozat témabejelentő módosítás (nem a korábbi bejelentő javításra szolgál) Neptun / Tanulmányok / Szakdolgozat/Szakdolgozat jelentkezés / Szakdolgozat jelentkezés kérvényen.

A hallgatók számára a Témabejelentő kérvény folyamatosan elérhető a Neptun felületén. Többszöri beadás esetén mindig a legutoljára beadott kérvény az érvényes, a HKR által megadott határidő betartásával.

A kérvény adattartalma:

  • hallgató adatai,
  • képzési szintje,
  • a szakdolgozat címe,
  • a szakdolgozat témája rövid terjedelemben: max. ½-1 oldal.

A kérvény nem tartalmaz oktatói aláírást, mert a beadás után a kérvényhez hozzárendelésre kerül a kérvényen szereplő belső témavezető/konzulens, mint véleményező, illetve az adott tanszék vezetője, mint döntő. Amennyiben az oktató olyan témabejelentővel találkozik, mely nem megfelelő vagy nem a megbeszéltek szerinti, azt javításra visszaküldi. Ha a hallgató nem egyeztetett az oktatóval a témáról, akkor elutasítja a kérvényt.

Szakdolgozati témát hozhat a hallgató maga is, ha talál hozzá megfelelő témavezetőt. Témavezető külső szakember is lehet, de megfelelő szakirányú felsőfokú diplomával kell rendelkeznie. Külső témavezető esetén a Kar belső témavezetőt is kijelöl.
A Tanulmányi Hivatal a hallgató záróvizsgára történő jelentkezésekor ellenőrzi, hogy a témabejelentő elfogadásra került. A szakdolgozat beadásakor a Neptunból letöltött témabejelentőt a hallgató feltölti a megadott dokumentumokkal együtt. (részletek itt) A záróvizsgán a bizottság ellenőrzi a feltöltött témabejelentő alapján, hogy a téma és a dolgozat összhangban van.


SZAKDOLGOZAT TARTALMA

Osztatlan tanárképzésben a szakdolgozat kreditértéke - a szakterületi tanulmányok keretében - 8 kredit.

A dolgozat első fejezetében a készítő indokolja témaválasztását, annak fontosságát, szükségességét!

A szakdolgozat győzze meg a záróvizsga-bizottságot arról, hogy a hallgató a szakon tanult ismereteket magas színvonalon tudja felhasználni oktatómunkájában, képes az itt szerzett tudás átadására tanítványai számára.

A szakdolgozat bizonyítsa, hogy a hallgató képes egy nagyobb méretű, az oktatómunkához kapcsolódó feladat megoldására.

Az anyag legyen korrekt szakmai színvonalú, oktatási segédanyagnak, vagy módszertani cikknek megfelelő megfogalmazású.

Tartalmazzon az informatika oktatásával kapcsolatos irodalmi hivatkozást.

Az egyes témákhoz kapcsolódó szakdolgozatok tartalmi követelményei

  1. Tankönyv, tanári segédkönyv
    A témát kimerítően járja körül, de nem tartalmaz a korosztály számára túl bonyolult ismereteket, s nem tartalmaz felesleges technikai részletkérdéseket. A fejezetek gyakorlást lehetővé tevő, az anyag elmélyítését segítő feladatokkal végződnek. A fontosabb fogalmak megértését konkrét példák világítsák meg.
  • Az anyag nagyjából tanórai méretű darabokból áll.
  •  Az óra szempontjából fontos dolgok kiemelve szerepelnek a szövegben.
  • Az új fogalmakat kiemelve definiálja.
  • Tartalmaz példákat.
  • Az egész, illetve a nagyobb részek végén van összefoglalás.

A tanári segédkönyv értelemszerűen a tanítási folyamat másik oldaláról szemlélve tartalmazza a fentieket.

  1. Oktatási segédkönyv
    Egy programozási nyelv, operációs rendszer, alkalmazói programrendszer, ... adott korosztály számára szükséges részének leírása.
  • Tartozik hozzá egy, az előző pontban definiált jellemzőkkel rendelkező tankönyv (akkor is, ha ez a szakdolgozatnak nem része).
  • Az anyag logikai szempontok alapján tagolt, nem tanórai felbontású.
  • Tartozik hozzá szószedet.
  • Tartalmaz mintaképeket a használt szoftverkörnyezetről.
  • A tankönyvpárjához szükséges minden ismeret legyen benne.
  • A szükséges ismereteket a hozzájuk szorosan kapcsolódókkal bővítse.
  1. Példatár, feladatgyűjtemény
    Egy tématerülethez kapcsolódó feladatok csoportosított felsorolása, mintamegoldásokkal, megoldási javaslatokkal.
  • Az anyag feladattípusok szerint van csoportosítva.
  • Minden feladathoz szerepel egy, az adott korosztálytól függő nehézségi mutató.
  • A feladattípusok előtt szerepel néhány mintafeladat részletes megoldása.
  • Szerepelnek a példákhoz megoldási javaslatok, mintamegoldások.
  1. Alkalmazási áttekintés (alkalmazási lehetőségek, programtervek)
    Valamilyen tantárgy egy nagyobb anyagrészének áttekintése a számítógép alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata szempontjából.
  • Egy tantárgy nagyobb egységének anyagát tekinti át (legalább 2-3 hónapos anyag).
  • Megmutatja, hogy melyik tananyagrésznél milyen számítógép-alkalmazási lehetőségek vannak.
  • Az egyes lehetőségek közül többhöz tervez oktatóprogramokat.
  • Egyes oktatóprogramokat (esetleg azok demonstrációs változatát) elkészít.
  1. Tantárgyhoz kapcsolódó, az oktatásban felhasználható program, tananyag
    Valamilyen tantárgy oktatásában felhasználható saját program, (akár webes) alkalmazás elkészítése, felhasználási lehetőségeinek áttekintése.
  • Leírja az oktatóprogram célját,
  • Ad teljes felhasználói és fejlesztői dokumentációt,
  • Az oktatóprogramhoz alkalmazási segédkönyvet (tankönyvet) készít.

Valamilyen tantárgy egy nagyobb anyagrészének áttekintése a számítógép alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata szempontjából.

  1. Egy oktatóprogram (tananyag) ismertetése, tantárgyhoz kapcsolódó alkalmazásának bemutatása
    Valamilyen tantárgy egy nagyobb anyagrészének áttekintése a bemutatandó más szerzőjű program alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata szempontjából.
  • Egy tantárgy több egységének anyagát tekinti át.
  • Megmutatja, hogy melyik tananyagrésznél milyen programalkalmazási lehetőségek vannak.
  • Az egyes lehetőségek közül többhöz tervez példákat és megadja, hogy a példák számítógéppel történő megoldása után milyen következtetéseket lehet levonni.
  1. Iskolai adminisztrációt segítő rendszer
    Az iskolában felhasználható, az oktatáshoz közvetlenül nem használható rendszer elkészítése.
  • Leírja a program célját.
  • Ad teljes felhasználói és fejlesztői dokumentációt.
  • Egy kisebb méretű, valós mintapéldára alkalmazza a programot

 


SZAKDOLGOZAT FORMAI KÖVETELMÉNYEI

A szakdolgozatnak mind külső megjelenésében, mind tartalmában méltónak kell lennie annak jelentőségéhez.

A szakdolgozatot igényesebb szöveg- vagy kiadványszerkesztő programmal kell készíteni, kihasználva a szerkesztő program nyújtotta lehetőségeket.

A szakdolgozat szövegének stilisztikai, helyesírási és szövegszerkesztési szempontból egyaránt igényesnek kell lennie.

Alaki követelmények:

  • Lap: A4-es méret, színe fehér
  • Betűméret: 12 pont  
  • Sorok: sorkizárt igazítás, 1,5-es sortávolság
  • Margó: - belső: 3 cm - külső: 2,5 cm - alsó: 2,5 cm - felső: 2,5 cm
  • Oldalszám: az oldalszámozást a tartalomjegyzéktől kezdve az irodalomjegyzékkel bezárólag folyamatosan kell végezni. Helye: középen, alul. Jelölése arab számokkal történik (a tartalomjegyzék oldalainak az oldalszámát nem szokás feltüntetni).
  • Terjedelem: 75.000-150.000 leütés / 50-100 oldal (hivatkozások és függelék/mellékletek nélkül)
  • A dolgozat fő fejezetei (1. szintű címsorok) új oldalon kezdődjenek.
  • A szakdolgozat a hallgató önálló munkája, melyben be kell tartani a hivatkozások és idézések standard szabályait.

A dolgozat felépítése:

  • Belső fedőlap
  • Eredetiség nyilatkozat 
  • Tartalomjegyzék
  • Bevezetés
  • Téma kifejtése fentiek alapján
  • Összefoglalás
  • Irodalomjegyzék: A szakdolgozatnak tartalmaznia kell azon forrásmunkákra való hivatkozásokat, amelyeket a hallgató a megoldás során felhasznált.
    A könyvek idézésének formája a következő:
    [<hivatkozási azonosítója>] <szerző neve>: <a könyv címe>, <a kiadó neve>, <a kiadás éve>, [<terjedelme>], <ISBN szám>. Például: [2] Jan Sommerville: Software Engineering, Addison Wesley, 1988, [742], ISBN-0201- 42765-6.
    Folyóiratcikk idézésének formája a következő:
    [<hivatkozási azonosítója>] <szerző neve>: <a cikk címe>, <a folyóirat címe>, <Vol. száma>, <évszám>, [terjedelme].
    Hálózaton elérhető forrásmunka esetén a „link” megadása után adjuk meg az elérés dátumát!
  • Mellékletek/Függelék

A szakdolgozat oktatás-módszertani fejezetével kapcsolatos követelmények:

• Terjedelme: 15-20 oldal.
• Az anyag legyen korrekt szakmai színvonalú, oktatási segédanyagnak, vagy módszertani cikknek megfelelő megfogalmazású.
• Tartalmazzon az informatika oktatásával kapcsolatos irodalmi hivatkozást.

A szakdolgozat a törzsanyag mellett – egyes szakdolgozatfajták esetén – további részeket is tartalmazhat. Mintaalkalmazást mellékletként kell a szakdolgozathoz csatolni. Ha a szakdolgozathoz saját fejlesztésű program is tartozik, akkor azzal együtt kell a Neptunba feltölteni.


SZAKDOLGOZAT LEADÁSI RENDJE

Mindazoknak, akik informatika tárgyból készítették szakdolgozatukat és korábban még nem adták azt le,

  • a nyári vizsgaidőszak esetén 2021. április 1-tól április 29., 16:59-ig,
  • a téli esetén 2021. november 2-től november 25., 16:59-ig kell feltölteniük a Neptunba.
    2 hét határidő hosszabbítás témavezetői egyeztetés után kérhető késedelmi díj megfizetésével, a Neptunban megtalálható kérvényen (IK - Szakdolgozat/diplomamunka feltöltési határidő hosszabbítás), melynek beadási határideje: 2021. november 25, 16:59

A tanári szakos szakdolgozat benyújtásának feltétele a témavezető jóváhagyása. A hallgatónak első lépésben a „Szakdolgozat befogadási kérés” gombra kell kattintani. A szakdolgozati sorhoz tartozó oktató rendszerüzenetet kap a befogadási kérésről. Ha az oktató az oktatói webes felületről nem fogadja el a befogadási kérést, akkor a hallgató a további befogadási kérést küldhet, amíg azt az oktató el nem fogadja. Ha az oktató elfogadta a befogadási kérést, akkor a hallgató a „Szakdolgozat feltöltése” gombbal feltöltheti a szakdolgozatát. A hallgató elutasítást és elfogadást követően is rendszerüzenetet kap a befogadási kérés eredményéről. A dolgozathoz témavezetői beleegyező nyilatkozatot nem kell kitölteni, elegendő a belső borítón témavezetőként megjelölni azt az oktatót, aki a konzultációk során támogatta a dolgozat elkészítését.

A szakdolgozat további leadási rendjéről itt talál bővebb tájékoztatást.

Az Nftv. szerinti tanárképzésben a záróvizsgának elkülönülő része a portfólió védése, ezt a vizsgarészt a PPK szervezi. A portfóliót elektronikus formában a Neptunba kell feltölteni, és a bírálati folyamat is a Neptunban zajlik. A portfólióval kapcsolatos részletes tájékoztatás a Tanárképző Központ honlapján érhető el.


SZAKDOLGOZAT BÍRÁLATA

A szakdolgozat bírálója az ELTE tanárképzésben érintett, teljes vagy részfoglalkozású oktatója lehet, beleértve a gyakorlóiskolai vezetőtanárokat is.

A szakdolgozatot a vonatkozó tanárszak szakfelelőse által megbízott legalább egy bíráló szövegesen és ötfokozatú skálán értékeli, a témavezető véleményére is figyelemmel.

A hallgató a szakdolgozat értékelését a HKR 79 § (5) pontja által meghatározott feltételek szerint ismerheti meg: A bírálatot olyan határidővel kell a Neptunba feltölteni, hogy a hallgató legalább 5 munkanappal a szakdolgozat védése előtt megismerhesse.

A szakdolgozat elégtelen minősítése esetén a hallgató nem bocsátható záróvizsgára, a szakdolgozatot újból el kell készíteni. Az új szakdolgozat benyújtása és értékelése csak egy új eljárásban, leghamarabb a következő záróvizsga-időszakban lehetséges.


SZAKDOLGOZAT VÉDÉSE, ZÁRÓVIZSGA

A záróvizsgára bocsátás feltétele mindkét tanárszakon a tanulmányok lezárása, beleértve a szakdolgozat elkészítését és az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat teljesítését is.

A záróvizsgák megszervezésének koordinációs feladatait a Tanárképző Központ végzi. A záróvizsga az osztatlan tanárképzésben (OTAK) tanuló kétszakos hallgatók számára 3 részből áll:

  1. vizsgarész: az egyik szakos szakmódszertani vizsga és a szakdolgozat védése a megfelelő karon. A záróvizsga-bizottság elnöke és tagjai szakos oktatók, meghívott tanárok.
  2. vizsgarész: a másik szakos szakmódszertani vizsga a megfelelő karon. A záróvizsga-bizottság elnöke és tagjai szakos oktatók, meghívott tanárok.
  3. vizsgarész: a portfólió védése a PPK-n. A záróvizsga-bizottság elnöke és tagjai PPK-s oktatók és meghívott tanárok.

TÉTELEK

Minden vizsgarészen kihirdetik az elnökök az adott vizsgarész részjegyeit. A záróvizsga összesített eredményét a hallgatók a Neptunból ismerik meg.

A tanári záróvizsga eredményének számítása

A záróvizsga négy összetevője (a szakdolgozat bemutatása és védése, a portfólió bemutatása és védése, a két szakhoz kapcsolódó szakpedagógiákból való szóbeli feleletek) külön-külön kap érdemjegyet. A tanári záróvizsga összesített érdemjegyét az alábbi részérdemjegyek egyenlő súllyal való átlagolásával számítjuk ki (a részjegyeket két tizedes pontossággal számoljuk, kerekíteni csak az összegzés és osztás után kell):

  1.  a szakdolgozat érdemjegye és a szakdolgozat bemutatása és védésére (értékelője a tanári záróvizsga bizottsága) kapott egy-egy jegy átlaga,
  2.  a portfólió érdemjegye és a portfólió bemutatása és védésére (értékelője a tanári záróvizsga bizottsága) kapott egy-egy jegy átlaga,
  3.  az egyik tanári szak szakmódszertani szóbeli vizsgájának érdemjegye (értékelője a tanári záróvizsga bizottsága),
  4.  a másik tanári szak szakmódszertani szóbeli vizsgájának érdemjegye (értékelője a tanári záróvizsga bizottsága).
  5.  A záróvizsga eredményét a HKR 84. § (6) bekezdésében foglaltak szerint kell kiszámítani. Ha valamelyik részérdemjegy közül bármelyik elégtelen, akkor a záróvizsga is elégtelen. A – leghamarabb a következő záróvizsga-időszakban tett – ismételt záróvizsga során az elégtelennel minősített vizsgarész elégtelen komponensét kell megismételni.

Az oklevél minősítése

A tanári oklevél minősítése az alábbi teljesítmények két tizedes jegyre kiszámított átlageredménye alapján történik:

  1.  a két szakterületi modulzáró vizsga átlageredménye,
  2.  a tanári záróvizsga összesített eredménye, valamint
  3.  az iskolai gyakorlatokra kapott jegyekből számolt átlag (amelyek számítása: a szaktárgyi tanítási gyakorlatok jegyeinek, valamint az összefüggő egyéni gyakorlatok jegyeinek átlaga).

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián fődíjat vagy első díjat nyert dolgozatot a dékán külön bírálat nélkül jeles minősítéssel elfogadhatja, amennyiben az megfelel a szakdolgozatokkal szemben támasztott követelményeknek (HKR 79.§ 7).