Informatikai Kar Nyílt Napja
Informatikai Kar Nyílt Napja
Időpont: 2010. január 28. (csütörtök), 10 óra
Helyszín: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C., Déli épület
A nyílt nap keretében az érdeklődők megismerkedhetnek az Informatikai Karon folyó képzésekkel, a felvételi eljárással kapcsolatos tudnivalókkal. A vendégek a kiállító standoknál érdeklődhetnek a karon induló szakokról, közvetlenül feltehetik kérdéseiket az érintett oktatóknak, hallgatóknak. A Felvételi Iroda standjánál az iroda munkatársai válaszolnak az egyedi kérdésekre. A Hallgatói Önkormányzat Képviselői bemutatják a kari diákélet sokszínűségét (közélet, sport, TDK, hallgatói juttatások).
Az érdeklődők a nyílt nap keretében óralátogatásokon vehetnek részt.
Program9:00 – 10:00: Regisztráció
10:00 – 11:00: Megnyitó – a vendégeket köszönti Dr. Horváth Zoltán dékánhelyettes - Mogyoródi terem (0-822)
A programtervező informatikus BSc és a programtervező informatikus MSc bemutatása – előadó Dr. Gergó Lajos oktatási dékánhelyettes
A 2009/2010. tanévre jelentkezők felvételi sajátosságai az ELTE Informatikai Karon
11:30 - 12:30: Tájékoztató a térképész mesterképzésről - előadó: Dr. Márton Mátyás egyetemi tanár Térképtudományi Tanszék, helyszín: Pázmány Péter sétány 1/C, Déli tömb, Kőnig terem (0-311)
11:00 – 16:00: Óralátogatások az Informatikai Karon
Kiállító standok – Szemelvények, bemutatók az Informatikai Karon folyó képzésekről, kutatásokról és a hallgatói munkákból
Bemutató órákProjektmunka és tehetséggondozás az informatikában
Előadó: Dr. Horváth Zoltán
Időpont: 11:00-11:30
Helyszín: Pázmány Péter sétány 1/C, Déli tömb
Ismertető:
Programozás
Oktató: Dr. Gregorics Tibor
Helyszín: Pázmány Péter sétány 1/C, Déli tömb, Fejér Lipót terem (0-805)
Időpont: 11:30-12:30
Ismertető: egy egyszerű feladat megoldásának tervezése és C++ nyelvű megvalósítása.
Térinformatikai alkalmazások fejlesztése gyakorlat
Oktató: Giachetta Roberto
Időpont: 12:30-13:30
Helyszín: Pázmány Péter sétány 1/C, Déli tömb, Fejér Lipót terem (0-805)
Ismertető: Térképi vetületi rendszerek, georeferálás, 3 dimenziós térképkezelés, megjelenítés
Szélsőérték-feladatok elemi módszerei
Oktató: Dr. Csörgő István
Időpont: 13:30-14:30
Helyszín: Pázmány Péter sétány 1/C, Déli tömb, Fejér Lipót terem (0-805)
Ismertető: Az órán szöveges minimum- és maximum-keresési feladatokat oldunk meg, lényegében a középiskolás ismeretekre alapozva. A végén röviden felvillantjuk ezeknek a kérdéseknek a differenciálszámítás eszközeivel való kezelését is, aminek részletesebb kifejtésére majd az egyetemi tanulmányok alatt kerül sor.
Célszerű, ha a résztvevők előre átgondolják a függvényekről, a számtani és mértani középről, valamint a koordináta-geometriában tanultakat.
StandokHelyszín: Pázmány Péter sétány 1/C. , Déli tömb, Nyugati bejárat
Időpont: 9:00 – 14:00
Scratch – tanulj meg 10 perc alatt programozni
A Scratch egy ingyenes programozási környezet, amellyel játékokat, animációkat vagy meséket is készíthetsz (magyar nyelven is!). 10 perc alatt megtanulhatod az alapokat és honlapunkból továbbfejlesztheted tudásod, hogy részt vehess induló versenyünkön.
Kapcsolat: Turcsányi-Szabó Márta, Balaton Marcell, Bernát Péter
Interaktív játékok Internetre - Hallgatói munkák bemutatója
A Web animáció órán készült legélvezetesebb játékokat most bárki kipróbálhatja. Élvezetes ügyességi-, logikai- és kreatív-játékok a játszani szeretőknek. Ezt a szintű tudást bárki megszerezheti a Web animáció tárgy elvégzése során.
Kapcsolat: Virga Mariann
Feldspar projekt stand
Új programozási nyelv digitális jelfeldolgozáshoz
A digitális jelfeldolgozás különféle jelsorozatok (pl. kép, hang stb.) számítógépes feldolgozását jelenti. Amikor például telefonálunk, a hangunkat egy sor digitális jelfeldolgozó algoritmus (pl. kódolás, dekódolás, zajszűrés stb.) alakítja, amíg megérkezik a partner telefonjára. A digitális jelfeldolgozásnak tehát nagyon fontos szerepe van a távközléssel foglalkozó cégek számára. A telefonos példából az is kiderül, hogy ezeknek a programoknak elég gyorsnak kell lenniük ahhoz, hogy a gyakorlatban használhatók legyenek (azaz ne okozzanak nagy késéseket telefonbeszélgetés közben). Az ipari alkalmazásokban ezért speciális processzorokat és alacsonyszintű programozási nyelveket használnak, amelyek gyakran speciális utasításokat tartalmaznak. Ezek a programok elég nehezen átláthatóak, és egy új processzor megjelenésekor ráadásul újra kell írni őket. A projektünk feladata egy olyan új programozási nyelv tervezése, amelyben kényelmesen és átláthatóan, a konkrét processzoroktól függetlenül lehet megírni a digitális jelfeldolgozó algoritmusokat. Ezeket a programokat pedig egy fordítóprogram segítségével, automatikusan kell átalakítanunk olyan hatékony, C nyelvű programokká, amiket ma még kézzel írnak a programozók. A feladattal az Ericsson bízta meg az ELTE és a göteborgi Chalmers Egyetem kutatócsoportjait. A munka 2009. január óta tart, az első publikus verziót októberben adjuk ki tesztelésre. A programjaink szabadon használhatóak és nyílt forráskódúak lesznek.
Kapcsolat: Dévai Gergely (deva@elte.hu )
Erlang projekt stand
Minden szoftver fejlesztése során eljön az a pillanat, amikor fontossá válik a forráskód karbantartása, esetleges további fejlesztéshez való átszervezése. Az ehhez szükséges változtatásokat gyakran kézzel végzik a programozók, ami rengeteg hibalehetőséget hordoz magában. A szükséges transzformációk végrehajtásának legbiztonságosabb módszere a refaktoráló szoftverek használata. A refaktorálás (kód-újrastruktúrálás) a forráskód belső szerkezetének különböző módosításait jelenti a program jelentésének, viselkedésének a megtartásával. A RefactorErl projekt Erlang programokhoz készít refaktoráló eszközt. Az Erlang egy dinamikusan típusos funkcionális programozási nyelv, melyet az Ericsson alkotott meg nagy hibatűrő, konkurens, elosztott valós idejű alkalmazások fejlesztésére, mint a telekommunikációs szoftvereik. A 90-es években kikerült az Ericsson falai közül, és azóta töretlenül teret hódít magának a világban, de már nemcsak a telekommunikációs (T-Mobile, Motorola) körökben, hanem például a pénzügyi vagy éppen Web alkalmazások (Yahoo! bookmark, Facebook chat service) körében is.
A nyelv dinamikus volta komoly feladat elé állította a projekt résztvevőit. Az oktatók és doktoranduszok munkáján kívül a projekt eredményességéhez a BsC-s és MsC-s hallgatók nagy számú jelenléte és aktív tevékenysége is nagyban hozzájárul. A projekt eredményességét tükrözi, hogy
- az iparban alkalmazható szoftvert készít és évről évre sikeresen teljesíti a kitűzött feladatait
- több szakdolgozat, diplomamunka és TDK dolgozat született a projekt részfeladataiból
- nemzetközi publikációkban jelennek meg az eredményeink.
A RefactorErl projekt ipari partner, az Ericsson Magyarország, megbízásából és támogatásával működik az egyetemen. Nemzetközi kapcsolataink révén a hallgatóink külföldön is tapasztalatot szerezhetnek az Erlang nyelvről a University of Kent, illetve a University of Scheffield egyetemen, Angliában.
További információ: https://plc.inf.elte.hu/erlang/
Kapcsolat: Tóth Melinda (toth_m@inf.elte.hu )
F# projekt stand
Napjainkban egyre nagyobb és összetettebb rendszerek készülnek. Egy nagy szoftver fejlődésében kulcsfontosságú a szoftver forráskódjának karbantartása. Mára az ilyen eszközök megjelentek az elterjedtebb integrált
fejlesztőkörnyezetekben is. Projektünk célja, hogy a Microsoft új programozási nyelvéhez, az F# nyelvhez adjunk megfelelő eszközöket, amelyek kényelmesen használhatóak a Visual Studio alatt.
A kód minősége szempontjából a karbantartás legfontosabb eszköze a refaktorálás. A refaktorálás olyan kódtranszformációkat jelent, amelyek nem változtatják meg a program kívülről megfigyelhető viselkedését, legegyszerűbb példa erre egy változó átnevezése. Mivel a programozól szempontjából a forráskód tagolása, és
kommentelése legalább olyan fontos, mint maga a forráskód, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni ennek megtartására. Ez a követelmény alapjaiban határozta meg a fejlesztést.
Egy másik fontos eszköz a kódmetrika, amely a kód minőségét méri. Általában a túl bonyolult, túl nagy eljárások függvények nehezen olvashatóak, ezért nagyobb valószínűséggel tartalmaznak hibát is. Ezek felderítésére használhatóak metrikák, így jól kiegésztik a refaktoráló eszközt.
Egy szép kód azonban semmit sem ér, ha lassú. Egy szoftvernek tehát szintén fontos tulajdonsága az erőforrások használata. A harmadik eszközünk, az erőforrásanalízis erre készült, segítségével a programok memóriafoglalása és
futási ideje előre becsülhető.
Az F# nyelv a Microsoft új funkcionális nyelve, jelenleg nagyon dinamikusan fejlődik, ezt az is mutatja, hogy az új Visual Studio 2010 már beépítve tartalmazza. Ezt felismerve bízta meg a Morgan Stanley a Programozási Nyelvek és
Fordítóprogramok Tanszéket, hogy foglalkozzon a nyelvvel. Bízunk benne, hogy az elterjedését a mi eszközönk is segíteni fogja.
http://plc.inf.elte.hu/fsharp/
Kapcsolat: Mészáros Mónika (bonnie@inf.elte.hu)
Robotika stand
Mai világunkban robotok vesznek körül minket. Sokfélék. Hogyan épülnek fel? Hogyan is működnek? Bemutatjuk, hogyan lehet egyszerű elemekből robotokat építeni, a különféle motorok és érzékelők működését és azok felhasználását, majd a robotok életre keltését a robot viselkedéséért felelős vezérlő program elkészítésével. A látogatók megismerkedhetnek fényérzékelős útvonalkövető illetve ultrahang segítségével navigáló robotokkal, sőt saját maguk is kipróbálhatják, hogyan építhetnek és programozhatnak robotokat.
Kapcsolat: Dr. Istenes Zoltán (istenes@inf.elte.hu )
Ki mit tud stand
Ezen a standon megtudhatjátok, milyen programokat kell a hallgatóknak tanulmányaik során készíteniük az egyes programozási tárgyakból. Terítékre kerülnek grafikus felületű alkalmazások, mesterséges intelligenciát használó programok, illetve 3 dimenziós grafikai bemutatók (DirectX, XNA). A programok bemutatása mellett beletekintünk a programok forrásába is, így megláthatjátok, mennyi tervezés és kódolás szükséges egy-egy program elkészítéséhez.
Kapcsolat: Giachetta Roberto (groberto@inf.elte.hu), Lengyel Zsolt (trust56@gmail.com )
Számítógépes vaktérképes játék
A Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszéken egy diplomamunka keretében készült el az az internetes játék, melyben a játékosok a magyar Nemzeti Alaptantervhez igazodó nehézségi fokozatokban tesztelhetik földrajzi tudásukat.
Kapcsolat: Gede Mátyás (saman@map.elte.hu ) Ungvári Zsuzsanna (ungvarizs@map.elte.hu)
Virtuális Glóbuszok Múzeuma
A Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék dolgozói által kifejlesztett technológiának köszönhetően számos régi és újabb föld- és éggömb tekinthető meg ezen az on-line tárlaton. A glóbuszok tetszőlegesen körbeforgatható háromdimenziós modelljei mellett a hozzájuk kapcsolódó háttérinformáció is tanulmányozható.
Kapcsolat: Gede Mátyás (saman@map.elte.hu ), Ungvári Zsuzsanna (ungvarizs@map.elte.hu)
GPS játék (+” kilátóprogram”)
A bemutatón első részében röviden ismertetjük a GPS rendszerek működésének elméleti hátterét: műholdak (űrbeli szegmens), vevőberendezések (felhasználói szegmens), földi állomások (ellenőrző szegmens). Bemutatjuk a legfontosabb alkalmazási lehetőségeket: helyfüggő szolgáltatások, sürgősségi rendszerek, gépjárműnavigáció. A felhasználók számára legfontosabb komponens, a kézi GPS vevők gyakorlati alkalmazása lesz a bemutató második (gyakorlati) része, ahol diákok kíséretével az egyetemi campuson (szabadtéren) elrejtett kis ajándékokat kell megkeresni azok koordinátáinak ismeretében a GPS vevő segítségével.
Kapcsolat: Kovács Béla climbela@map.elte.hu
Ütemezés GRID rendszerekben
Kozsik Tamás, Horváth Zoltán, Góbi Attila, Török Márk,
Bánszki István, Tóth Vivien, Turcsány Diána, Zaicsek Balázs
A grid rendszerek célja az, hogy nagy számú és nagy erőforrásigényű (adat-vagy számításintenzív) program futtatásához megfelelő méretű hardverkapacitást biztosítsanak. Drága szuperszámítógépek teljesítménye sok olcsó számítógép (például PC-k) hálózatba szervezésével is elérhető, vagy akár meg is haladható. Egy ilyen nagy hatékonyságú számítási szolgáltatásokat kínáló hálózat hierarchikusan épül fel: egy grid rendszerben klasztereket kötünk össze, egy klaszteren belül pedig több tíz, vagy akár több száz számítógépet. Ma már elérhető árúak, és a közeljövőben olcsóak lesznek az önmagukban is párhuzamos programvégrehajtást támogató, többmagos gépek.
Természetesen egy grid rendszer nem csak a hardverből áll: szofverkomponensek, köztesrétegek segítik a számítási feladatok minél gyorsabb megoldását. Egy ilyen fontos szoftverkomponens az ütemező, mely eldönti, hogy egy számítási feladat hol, melyik klaszteren kerüljön végrehajtásra.
Projektünk célja, hogy programok erőforráshasználatának vizsgálata alapján grid rendszerben feladatütemezést végző köztesréteget tervezzünk meg és fejlesszünk ki. Analitikus, valamint mérési és statisztikai módszerekkel próbáljuk felderíteni egy-egy program erőforráshasználatban mutatott jellemzőit, karakterisztikáját, és az így összegyűjtött információt az ütemező rendelkezésére bocsájtva minimalizáljuk programok befejeződési idejét. Jelenleg az egy programon belüli párhuzamosság vizsgálatával foglalkozunk. Eredményeinket a téma rangos konferenciáin és folyóirataiban mutatjuk be.
Kapcsolat: Dr. Kozsik Tamás (kto@elte.hu )
Videokonferencia
Azok , akik nem tudnak részt venni a nyílt napon, az interneten keresztül online kísérhetik figyelemmel az eseményeket. http://online.inf.elte.hu
Kapcsolat: Sándor Antal (maci@inf.elte.hu)