Információvizualizáció a Szentföldről (1475)

Adatvizualizációs sorozatunkban korábban az első nyomtatott térképet mutattuk be (1472), amely a keresztény világképet kördiagramként ábrázolta. A Rudimentum Novitiarum a szerzetesek egyházi oktatását szolgáló összeállítás három évvel később, 1475-ben jelent meg Lucas Brandis nyomdájában, a németországi Lübeckben. Ebben a kötetben már két fametszetes térképet találunk: egy világtérképet és a Szentföld térképét, amelyek a középkori térszemléletet példázzák.

A Szentföld látképszerű ábrázolása a keresztény hagyománynak megfelelően keletelt. Így területet a Földközi-tenger irányából érkező zarándok szemével látjuk. A képen balra, azaz északra Libanon cédrusokról híres hegyei, a jobb felső sarokban az egyiptomi Sínai-hegyen (Le Mo(n)s Sinai) Mózes látható a kőtáblákkal. Az egyes települések az oldalnézetben ábrázolt latinul megnevezett dombok, ezek összefüggő foltjai alkotják a földrajzi teret. A 13. századi domonkos, Sion-hegyi Burchart korábbi leírásának megfelelő ábrázolás topológiailag helyes, a helyek és irányok közelítőleg felelnek meg a valóságnak. A térkép felső részén és a jobb szélen látható vizek, a Galileai-, a Holt-tenger (La mer morte) és a Vörös-tenger esetében láthatóan csak feltüntetésük, nem helyzetük volt a készítő számára fontos. A középkori ábrázolás még az egységes, metrikus térszemlélet előtt keletkezett, tehát nincs méretaránya. De nem is mérésre szolgált, hanem a bibliai helyszínek megismerését segítette. Jeruzsálem a térkép közepén a fallal körbevett nagyváros, a kisebb helyeket épületek perspektív képei jelképezik. A Földközi-tenger mentén, a jobb alsó sarokban látható Gáza városa (Gaza) az ókori Palesztinában.

1. ábra: A Szentföld térképe egy francia kiadásban (1491)

Számos dinamikus elem is feltűnik a térképen: ilyenek az utakon vándorló emberek vagy a hajók apró jelei. A könyv a keresztény történelem összefoglalása, így szemléltető képei és térképei tér-időbeli vizualizációk. A kötet több magyarázó diagramot, leszármazási kapcsolatokat szemléltető, kronológiai ábrát is tartalmaz. Ezek között különösen figyelemre méltóak azok, amelyeken a diagramokon a személynevek mellett földrajzi helyek ábrázolásai is feltűnnek az idővonalon. A keresztény történelem, főként Jézus életének néhány jelenetét is szemlélteti a térkép: Jeruzsálemtől jobbra látható a Kálvária (Calvaire), felette látható Jézus születésének helye, Betlehem (Bethleem). Az 1475-ös térkép sikeres vizualizáció volt, ami a könyv francia fordításában (Mer des Hystoires) 1488-tól némileg módosítva többször megjelent. Karácsony és az év vége közeledtével ennek a változatnak egy kézzel színezett példányát mutatjuk be. Az élesszemű olvasó a térképen felfedezheti Jeruzsálemtől jobbra, a betlehemi úton haladó József, mögötte pedig az öszvéren lovagló Mária szimbolikus ábrázolását.

_{2. ábra: A Vörös-tenger – la mer rouge – (részlet az 1488-as kiadásból)}

Informatikus kolléganőnk éles szeme megakadt a térkép jobb oldalán, a Vörös-tengerben látható furcsaságokon. Gyöngyi meg is kérdezte, hogy a „Charleston-kalap” és alatta a „boxkesztyűk” valójában micsodák? A térkép itt az Exodusra, a zsidók Egyiptomból való kivonulására utal. Mózes népe átkelt a kettéválasztott tengeren, de a fáraót és seregét elnyelte a visszatérő víz.  A Vörös-tenger felszínén lebegő furcsa tárgyak valójában fejfedők. Az 1488-as kiadás térképének részletén- a 2. ábrán (fent) - jól látható a vízben a koronás fáraó, lova és katonái.

Török Zsolt Győző, egyetemi docens, IK Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet