Az informatikai védőszentje: Szent Izidor

Az informatika és az internet védőszentje Sevillai Szent Izidor egyházatya, akinek legnagyobb hatású munkája, az Etymologiarum sive Originum Libri XX címmel 630 körülre befejezett középkori enciklopédia. A „Szómagyarázatok” nagyon fontos közvetítő szerepet töltött be az ókori és középkori kultúra között. A nagy mű húsz könyvben, másfélszáz ókori és keresztény szerzőt idézve tárgyalja az emberi tudás minden területét.

Az Etymologiae XIV. könyvében Izidor összefoglalja a keresztény földrajzot. A szerző a világot kerékhez hasonlítja, ezért a néhány kéziratban megtalálható világtérkép kör alakú. Maga a kör a szárazföld körüli világóceán, amelyet további vizek osztanak három részre, amelyek T betűt formáznak.  A függőleges Földközi-tengerre merőleges bal oldala a Don folyó (az ókori Tanais) a jobb oldala a Vörös-tenger.  A szárazföld vizek általi felosztása megfelel a bibliai leírásnak, és a három földrész Európa, Afrika és Ázsia egymáshoz képesti elhelyezkedése helyes. Ezeket népesíti be Noé három fiának leszármazottjai a Vízözön után. A világ középpontjába pedig grafikusan is a kereszténység legszentebb helye, Jeruzsálem kerül.

A keresztény világtérkép különlegessége a ma megszokottól eltérő, keleti tájolás, vagyis a felső szegély kelet (Oriens) felé mutat. A biblikus földrajzban fontos szerepet játszó földi Paradicsom így felülre kerül. Mivel az Isidorus-féle, diagramszerű térképek csaknem ezer évig közvetítették a földrajzi alapismereteket, nem csoda, hogy tájolásuk hatása máig megmaradt orientáció, tájékozódás szavunkban. Az O betű körébe rajzolt T betű a Föld kerekségét (Orbis Terrarum) és a keresztény világképet is jelképezte. Ez azonban nem feltétlenül jelentette, hogy a római szerzőket jól ismerő Isidorus lapos korongnak gondolta a Földet - hiszen térképeink ma is síkban ábrázolják a bolygó felszínét.

Az Etymologiae jelentőségét mutatja, hogy első nyomtatott kiadása az 1472-ben Augsburgban jelent meg. A Günther Zainer műhelyéből kikerült ősnyomtatvány különlegessége, hogy ebben található a világ első nyomtatott térképe. A modern kori térképészet történetének legfontosabb újdonsága a térképek fametszetről, majd rézmetszetről való sokszorosítása volt. Hasonlóan forradalmi változást a digitális technológia és az informatikai módszerek ötszáz év múlva hoztak a kartográfiai vizualizációban.

A hispániai bencés szerzetest, majd püspököt 1598-ban avatták szentté. Szent II. János Pál pápa  a modern világ „globális enciklopédiája”, az internet védőszentjének nevezte 1997-ben. Szent Izidor tehát a kvantumszámítógépek és mesterséges intelligencia korszakában is őrködik az egyetemes emberi tudás felett. Emléknapján, április 4-én pedig különösen érdemes hozzá fordulnunk.

Cikket írta, forrás:

Török Zsolt Győző, egyetemi docens

Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet

1. Szent Izidor írás közben (miniatúra egy középkori bestiáriumból, Aberdeen Egyetem Könyvtára)

2. Az első nyomtatott világtérkép az Etymologiarum 1472-es kiadásában