Ünnepelt az ELTE kutatói közössége
Megnyitó beszédében Darázs Lénárd rektor bemutatta az Egyetem kutatásfejlesztési irányait, külön kiemelve a fenntarthatósághoz és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó területeket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy különösen fontos megőrizni a tudományos minőséget egy olyan időszakban, amikor a tudomány társadalmi megítélése romlik. Az ELTE a társadalmi és tudományos fejlődés legfontosabb kérdéseit széles palettán vizsgálja, következetesen a kiválóságot helyezve a középpontba.
A rendezvényen – a hagyományokhoz híven – az Egyetem három kiemelkedő kutatója tartott előadást, amelyek gondolatébresztő módon reflektáltak a nemzetközi trendekre és globális kihívásokra, egyúttal betekintést engedve az új rektori program zászlóshajó-projektjeibe, és bemutatva, hogy az ELTE kutatási szemlélete egyre inkább a különböző tudományterületeket integráló, transzdiszciplináris irányba fejlődik.
Gulyás László, az ELTE IK Mesterséges Intelligencia Tanszék docense, az Egyetemi Vállalati Együttműködési Intézet helyettes vezetője Együttélés (az) MI-vel: a mesterséges intelligencia kutatása, alkalmazása és oktatása címmel átfogó képet nyújtott az Egyetem mesterségesintelligencia-tevékenységeiről és stratégiai irányairól.
Előadásában hangsúlyozta, hogy az ELTE egyetemi szinten, központi koordináció mellett szervezi az MI-hez kapcsolódó tevékenységeket. Kiemelt célként kezeli a hallgatók alapvető MI-jártasságának biztosítását, az oktatók MI-kompetenciáinak fejlesztését. Az intézmény már mesterszakot is létrehozott azok számára, akik mélyebb szakmai tudást kívánnak szerezni a területen, valamint átfogó MI-kódexben szabályozta az oktatásban történő felelős technológiahasználatot.
Az Egyetem kutatóközössége jelentős eredményeket ér el többek között a mesterséges intelligencia jogi és etikai kérdéseinek feltárásában, az adatkezelési kihívások vizsgálatában, vagy például az érzelemkifejezés automatizált értelmezésének területén. Ipari partnereivel folytatott együttműködései révén több értékes szabadalom született, és az intézmény aktív szerepet vállal a kkv-k és közintézmények MI-fejlesztéseinek támogatásában is, ami az ELTE harmadik missziós tevékenységének fontos pillére.
Gulyás László kiemelte, hogy
az ELTE ezzel a széleskörű tevékenységgel meghatározó szereplőként van jelen a hazai MI-ökoszisztémában,
és folyamatosan erősíti szakmai pozícióját a területen. Zárásként történeti párhuzamra hívta fel a figyelmet: ahogyan az Egyetem a nyolcvanas években sikeresen kezelte az informatika társadalmasításának kihívásait, úgy most is eredményesen reagál a mesterséges intelligencia megjelenéséből adódó új feladatokra.
Nagy Marianna, az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszék egyetemi tanára Globalizáció és kontraktualizácó a modern közigazgatásban címmel napjaink egyik izgalmas jogi kihívásáról beszélt.
Mint elmondta, a globalizáció többdimenziós jelenségként alapvetően alakította át a modern közigazgatás működését, és jelentős szerepet játszott a szerződéses megoldások – a kontraktualizáció – előretörésében. A globális termelési láncok kialakulása, a nemzeti piacok közötti szabályozási különbségek és a jogi kultúrák eltérései olyan feszültségeket hoztak létre, amelyekre a hagyományos, egyoldalú állami közigazgatási eszközök már nem tudtak hatékony választ adni.
A transznacionális vállalatok és szervezetek megjelenése, valamint a globális gazdasági integráció erősödése csökkentette a nemzeti közigazgatási jog variabilitását, ugyanakkor továbbra is jelentős eltéréseket hagyott fenn, amelyek akadályozták a nemzetközi gazdasági együttműködést.
Ezt a szabályozási szakadékot a szerződéses konstrukciók bizonyultak képesnek áthidalni:
rugalmasak, gyorsan módosíthatók, és a felek konszenzusán alapulnak, így jobban illeszkednek a globális gazdaság dinamikájához, mint a lassúbb állami jogalkotás.
A transznacionális jog – például az Európai Unió joga – mellett a soft power eszközök, mint az önszabályozó mechanizmusok, etikai kódexek és minőségbiztosítási rendszerek szintén a szerződéses logika térnyerését segítették elő. Ezek gyakran tényleges magatartásszabályozókká váltak, különösen a bizalomvesztéssel küzdő nemzetállami intézmények mellett.
A szerződéses jogrend így a modern közigazgatási működés meghatározó elemévé vált: nemcsak a gazdaság szereplői közötti megállapodásokat szervezi, hanem olyan funkciókat is átvett, amelyek korábban a közhatalom kizárólagos eszközei voltak.
Dúll Andrea egyetemi tanár, az ELTE PPK Ember–Környezet Tranzakció Intézet igazgatója A fenntarthatóság a jelen tereiben épül címmel a környezetpszichológia és a fenntarthatóság kapcsolatát tárta fel.
Rámutatott:
a 21. század egyik legnagyobb kihívása az ember és környezete közötti kölcsönhatás megértése,
ami rendszerszemléletet igényel. A környezetpszichológiában, illetve a helyébe lépő ember-környezet tranzakciótudományban nagy szerepük van az interdiszciplináris együttműködéseknek, és az ennek nyomán kialakuló transzdiszciplináris eszköztár fontos segítséget nyújthat a környezetpszichológiai fenntarthatósági célok elérésében.
A kiindulópont a „szociofizikai környezet” fogalma – mondta –, amely szerint a fizikai (épített és természeti) és a társas környezet együttesen formálja az ember viselkedését. Otthon, iskola, könyvtár, városrész vagy település – mind olyan terek, amelyekben megtanulunk eligazodni, együtt élni másokkal, és amelyek hatással vannak egészségünkre, gondolkodásunkra és fenntarthatósági attitűdjeinkre.
A fenntarthatóság nyelve mára részben kiüresedett: sok a szlogen, miközben kevés a valódi belső motiváció. Ezért különösen fontos a pszichológiai tényezők – például az ökoszorongás, a „zöld hatékonyságélmény”, a helyhez kötődés vagy a természetközeliség – vizsgálata.
A bemutatott kutatások a természetközeliség és a környezettudatos viselkedés kapcsolatát tárták fel, illetve arra mutattak rá, hogy a természet iránti vonzódás önmagában nem elegendő: a tényleges cselekvéshez erős „ökokultúra” és hatékonyságélmény szükséges. Zajlanak helyidentitással és helyhez kötődéssel foglalkozó vizsgálatok is, amelyek a környezetvédő viselkedéssel való összefüggéseket keresik – még elemzésre váró eredményekkel.
A fenntarthatóság nem értelmezhető csupán technikai vagy gazdasági kérdésként – hangsúlyozta Dúll Andrea. Az emberi psziché, a terekhez fűződő viszony, valamint a közösségi és fizikai környezet együtt alakítja a fenntarthatósági viselkedést – és csak ezek együttes vizsgálatával érthetjük azt meg valódi mélységében.
Az ünnepi rendezvényen kitüntették az idei év kimagasló eredményeit elért egyetemi kutatókat, köztük a legfiatalabbakat is, akik máris komoly sikereket könyvelhetnek el.
„Az ELTE Ígéretes Kutatója" díjat idén Baloghné Kiss Gabriella, Berki Márton, Horpácsi Dániel, Horváth László, Hoványi Márton, Mráz Attila és Pipek Orsolya Anna nyerték el – valamennyien rövid kisfilmekben mutatták be eddigi eredményeiket és jövőbeli terveiket. Az „ELTE – Kinyitjuk a tudományt” díjat 2025-ben Benedek István és Bojti Zsolt kapták példamutató nyílt tudományos tevékenységükért.
A Joseph Cours-ösztöndíjat idén három doktorandusz nyerte el: Bencze Dániel, Deutsch Norbert és Hargitai Dávid Q1 kategóriájú publikációk létrehozásához részesültek támogatásban. Az ELTE Egyetemi Kiválósági Alap (EKA) a fiatalok közül idén Erdős Gábor bioinformatikust támogatja számítógépes fehérjedinamika kutatócsoport létrehozásában.
A Nemzeti Kutatási Kiválósági Program (NKKP) keretében az ELTE 4,9 milliárd forintot nyert, amely 37 kutató számára biztosít lehetőséget új, nemzetközi szinten is versenyképes projektek indítására. Az EXCELLENCE program keretében Mátyus Edit kémikus 160 millió forintot, a HIGHLIGHT pályázaton Csabai István fizikus közel 320 millió forintot kapott kutatócsoportja működtetésére.
A Horizont Európa keretében egyenként közel 2 millió eurós támogatással ERC Consolidator Grant pályázatot nyert és 2025-ben kezdte meg a munkát Endrődi Gergely elméleti fizikus, aki az Univerzum korai szakaszát kutatja, és Kaposi Ambrus, a Programozási Nyelvek és Fordítóprogramok Tanszék docense, aki számítógépes bizonyítórendszereket fejleszt.
Az MTA Lendület programja idén négy ELTE-s kutatót támogatott: Bárth Dánielt és Földváry Miklós Istvánt haladó kategóriában, míg Lendák-Kabók Karolinát és Pásztor Attilát az indulók között. Az új Lendület-díj a legkiválóbb friss pályázót is elismeri, erre humán- és társadalomtudományi kategóriában Földváry Miklós Istvánt ítélték érdemesnek. (A Lendület-nyertesekkel készített interjúinkat ITT és ITT és ITT olvashatja.)
Záróbeszédében Sziklai Péter tudományos rektorhelyettes a csúcsteljesítmények mögött álló kiváló ELTE-s kutatók sokaságára is ráirányította a figyelmet. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hatalmas kutatói közösséget alkot – mondta -, és erejét éppen az a sokféle gondolkodás, kíváncsiság és tudományos elhivatottság adja, amely falai között nap mint nap találkozik és egymást gazdagítja.
Az esemény alkalmából a Könyvtár előterében megtekinthető volt az a gyerekrajz-kiállítás, amely a magyar tudomány kiemelkedő alakjait és felfedezéseiket mutatja be, a Tudománypolitikai Iroda szervezésében.
Forrás: elte.hu