Három kutatási területéhez 1,7 milliárd forintos támogatást kapott az ELTE

2019.09.12.
Három kutatási területéhez 1,7 milliárd forintos támogatást kapott az ELTE

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) a Tématerületi Kiválósági Program keretében összesen 1,7 milliárd forint támogatást ítélt oda az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek – a program részleteit 2019. szeptember 10-én ismertette közös sajtótájékoztatóján a Hivatal elnöke és az egyetem vezetése. A támogatás a szintetikus kémia és biokémia, a nagy megbízhatóságú informatikai megoldások, valamint a családi és nemzeti közösségépítés területén zajló kutatási programokat finanszíroz a felsőoktatási intézményben. 

Az idei Tématerületi Kiválósági Program keretében 26 egyetem és állami kutatóintézet 55 tématerületének csaknem 14,6 milliárd forint támogatást ítéltek oda. Ennek a programnak a célja a kutatási feltételrendszer társadalmi-gazdasági kihívásokhoz való igazítása, a kutatás-fejlesztési és innovációs fókusz erősítése és a tudományos produktivitás növelése az alábbi kutatási területeken: Biztonságos társadalom és környezet, Ipar és digitalizáció, Egészség, valamint Kultúra és család.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem három tématerületen is kiemelkedő támogatáshoz jutott, összesen 1,7 milliárd forintot nyert el. A támogatott kutatási programok közül kettő a kormányzat által stratégiai fontosságúnak tartott iparágak versenyképességéhez járul hozzá, a harmadik pedig Magyarország társadalmi megerősödését segíti elő, új megközelítésbe helyezve a nemzet és a család hagyományos közösségépítő szerepét” – emelte ki Dr. Birkner Zoltán, az NKFI Hivatal elnöke a sajtótájékoztatón.

Borhy László, az ELTE rektora hangsúlyozta, a tavaly indult Felsőoktatási Intézményi Kiválósági Programmal együtt így már évi 3,7 milliárd forint áll az ELTE rendelkezésére, hogy fókuszáltan fejlessze kutatási kapacitását hét tématerületen, megerősítve hagyományos alapkutatási tevékenységét és kiegészítve azt innovációs elemekkel, valamint ipari és társadalmi kapcsolódásokkal. Scheuer Gyula kancellár elmondta: az ELTE nagy kihívások előtt áll, amelyeknek meg fog felelni, és a cél, hogy az egyetem innovatív kutatások helyszíne legyen.

Az Egészség tématerületen a Szint+: Szintetikus kémia és biokémia elnevezésű projekt kapott támogatást, melynek vezetője Dr. Perczel András egyetemi tanár. A kutatási munka középpontjában részben olyan kismolekulák létrehozása áll, melyek a gyógyszeriparban is nagy jelentőséggel bírnak, és új távlatokat nyithatnak egyes betegségek kezelésében. A projektben egyrészt kulcsfehérjék és hatóanyagok fejlesztését és szerkezetvizsgálatát valósítják meg a 2-es típusú cukorbetegség, egyes neurodegeneratív betegségek, onkogén- és izom-fehérjék, illetve egy szteroidrezisztens vesebetegség kapcsán. A másik fő fókusz a természetben előforduló bioaktivitású vegyületek, potenciális hatóanyagok szintézise és költséghatékony méretnövelése, azok piaci hasznosítása, valamint a személyre szabott gyógyítást megalapozó irányítópeptidek és bifunkciós linker-könyvtárak létrehozása.

Az Ipar és digitalizáció területen az Alkalmazásiterület-specifikus nagy megbízhatóságú informatikai megoldások projektet támogatja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. A tématerület vezetője Dr. Horváth Zoltán egyetemi tanár. A kutatások a gazdaság legégetőbb kihívásaihoz illeszkedő alkalmazási területeket céloznak meg – figyelembe véve azt, hogy a rendszerhibák kihatnak mindennapi életünkre, kockázatot jelentenek egészségünkre, adatvédelmi, biztonsági problémákat hordoznak, hatalmas gazdasági hátrányokat okozhatnak, sőt, biztonságkritikus rendszerek esetén még az életünket is veszélyeztetik. Hat kutatócsoport (Autonóm rendszerek, Agrárinformatika, Szoftveripar, Digitális szolgáltatások, Mesterséges intelligencia és Matematika és optimalizáció) felállítását tervezik. A nevesített területeken évtizedek óta zajlik kutatás az ELTE-n, számos hazai és nemzetközi pályázat támogatásával. A kutatási eredményeket újonnan induló oktatási programok is hasznosítják.

A Kultúra és család tématerületen a Közösségépítés: család és nemzet, hagyomány és innováció kutatás kapott támogatást, melynek vezetője Dr. Csorba László egyetemi tanár. A tématerület azt a hosszú távú feladatot tűzte maga elé, hogy feltárja, európai múltunkban és a világ velünk kölcsönhatásban élő nagy kultúráiban az egyes korszakok és térségek milyen mértékben, formákban és milyen értékvilággal foglalkoztak a nemzet fennmaradásának és gyarapodásának legfőbb letéteményesével, a családdal – miképp emelték a civilizációs erőfeszítések középpontjába, így hatva közvetetten vagy közvetlenül a kedvezőbb népesedési folyamatokra. E tapasztalatok birtokában a jelenre és a jövőre vonatkoztatva is meg lehet fogalmazni olyan javaslatokat, amelyek a tudomány- és a kultúrpolitika eszköztárán keresztül hozzájárulhatnak a közösségépítéshez, a nemzet megerősítéséhez.

A sajtótájékoztató végén az érdeklődők a helyszínen ismerkedhettek meg a mesterséges intelligencia legmodernebb alkalmazásaival, a gépi látás, a gépelésdinamika és az energiahatékony szoftverfejlesztés új területeivel; valamint meglátogathatták a Természettudományi Karon található NMR laboratóriumot és röntgen krisztallográfiai laboratóriumot.

 

 

ELTE-NKFIH SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ - 2019. SZEPTEMBER 10.

ELTE-NKFIH SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ - 2019. SZEPTEMBER 10.

0

/

0

0

/

0