Automatizáció és robotika az élelmiszeriparban
Az előadásokat Sebők András, a Campden BRI cégvezetője vezette fel és moderálta. Bevezetőjében elmondta, ahhoz, hogy a 21. századi ipari folyamatszabályozást és munkaszervezési folyamatokat alkalmazni lehessen az élelmiszeriparban, olyan demonstrációs és kísérleti feltételeket kell létrehozni, ahol be lehet mutatni és ki lehet próbálni ezeket a metódusokat. A Campden BRI vezetője kiemelte, hogy az Európai Élelmiszer-feldolgozók és Kisvállalkozók Szövetségének megbízásából végeztek egy nemzetközi felmérést az élelmiszeripari igényekkel kapcsolatban. Közelebbről arra vonatkozóan, hogy hogyan befolyásolja a munkaerő helyzetét a robotizáció és az automatizálás, az értékelés nyomán azt a következtetést vonták le, hogy a robotizáció nem jelent fenyegetést a munkaerő számára – amitől eredetileg féltek az iparági szereplők –, sokkal inkább arról van szó, hogy olyan mértékű a munkaerőhiány, hogy enélkül nem biztosítható az ágazat megfelelő működése. Az automatizáció szükségességére az emberi tevékenység korlátai is felhívják a figyelmet, a termékhibák, élelmiszerbiztonsági hibák jelentős része vezethető vissza a manuális műveletekre és a vizuális megfigyelés korlátaira.
A webinár első előadója Galambos Péter, az Óbudai Egyetem Bejczy Antal iRobottechnikai Központ igazgatója volt, aki Robothentes és robotcukrász – robotizálás kicsiben az élelmiszeripari kkv szegmensben című előadásában konkrét példákon keresztül mutatott be robotikai lehetőségeket.
Az iparág számára az Internet of Things (IoT) technológia is hasznos lehet: az adatelemzés és a mesterséges intelligencia összekapcsolása óriási lehetőségeket hordoz magában. Többek között erről is beszélt Kovács László, a Budapesti Műszaki Egyetem Ipar 4.0 Technológiai Központ vezetője. Az előadó elmondta, hogy itthon a vállalkozások 40 százaléka új technológiák bevezetésében gondolkodik, 52 százalékuk viszont a meglévő technológia továbbfejlesztésében spekulál. Az előadó arra hívta fel a figyelmet, hogy elsősorban adatok és információk alapján tudunk nagyobb termelékenységre kapcsolni. Kiterjesztett valósággal pedig nagy mértékben lehet növelni a termelést.
A harmadik előadásban az ELTE IoT&Data Innovációs laborjától adott elő Angyalné Dr. Alexy Márta és dr. Tarcsi Ádám.
A Living Lab 2016 óta működik Agri-Food és eHealth fókusszal, élelmiszeripari digitalizációval, inkubációs szolgáltatásokkal, 14 ipari partnerrel. A labor mind mezőgazdasági, mind pedig élelmiszeripari projektekkel is dolgozik. Többek között részt vesznek élelmiszeripari digitalizációs tananyag fejlesztésben, létrehoztak „okos” nyúlketrecet, vagy éppen méhkaptár hanganalízist. Egyik projektjükben szabadon tartott mangalicákat követnek nyomon a fülükbe épített RFID-chippel, melynek mind tenyésztési, mind pedig ökológiai szempontból nagy jelentősége van. De különösen aktuális az UV-C fertőtlenítő robotjuk, mely az élelmiszeriparban használatos.
Forrás: Store Insider - 2020.07.31. (14,15. oldal)