Egyelőre hiányzik a "kritikus tömeg"

Az egyetemek szemléletváltására van szükség

A felsőoktatási intézmények innovációs lehetőségeiről és a jelenlegi pályázati rendszer visszásságairól Antoni Györgyivel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tudományszervezési, Pályázati és Innovációs Központ (TPIK) kutatási igazgatójával, dr. Papp Gáborral, az ELTE eSciene Regionális Egyetemi Tudásközpont igazgatójával és dr. Benczúr Andrással, az ELTE Informatikai Karának tanszékvezetőjével, az ELTE eScience Regionális Egyetemi Tudásközpont elnökével beszélgettünk.

Még az előző esztendő elején jöttek létre a hazai felsőoktatási intézményekben azok a Tudás- és Technológiatranszfer Irodák, amelyeknek elsődleges feladata a folyamatos kapcsolatépítések mellett a kutatási projektek feltérképezése, valamint a kutatási eredmények hasznosításának elősegítése, majd azok külső szakértőkkel való közös kiértékelése. Az irodák határozott célja, hogy hidat képezzenek az egyetem és az ipar között, ezáltal elősegítve az egyetemen keletkezett kutatási eredmények ipari hasznosulását – kezdte a bemutatást Antoni Györgyi kutatási igazgató. Dr. Benczúr András elnök ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy elsősorban olyan kutatói kapacitást kellene kiépíteni, amely alkalmas a tradicionális alapkutatási eredmények továbbfejlesztésére, átvitelére a technológia irányába. Ehhez azonban – folytatta – 5-10 év időtartamra, valamint főállású kutatógárdára is szükség lenne. Ennek ellenére a tanszéki oktatók munkaidőben kényszerülnek arra, hogy intenzív kutatás-fejlesztést igénylő feladatokkal foglalkozzanak. Az átmenet nagyon hiányzik a magyar felsőoktatásból – jegyezte meg. Véleménye szerint, amennyiben az említett feltételeket meg tudják valósítani, akkor reális esély lesz arra, hogy valóban hasznos kapcsolatokat alakítsanak ki az ipari és gazdasági innovációs szereplőkkel.
Antoni Györgyi egyelőre szkeptikus a helyzetet illetően: miközben külföldön tíz ember dolgozik egy kutatási témán, addig Magyarországon egy kutatóra 1,4 projekt jut, szakembereink munkája ezáltal elaprózódik. „Nincs meg a koncentrált kritikus tömeg” – fűzte hozzá. A kutatási igazgató kitért arra is, hogy az oktatók nem érdekeltek abban, hogy publikációk helyett szabadalmak létrehozásába fektessék energiájukat. Ennek magyarázata egyszerű: egyetemi szinten egyelőre nincs kellően megbecsülve a feltalálói tevékenység azon része, amelynek eredményei az ipari szektor által hasznosíthatóak. Szemléletváltás szükséges, azonban továbbra is hiányzik a kockázati tőke, a felsőoktatási intézmények innovációs elkötelezettségét pénzre kell váltani – utalt a probléma gyökerére a TPIK-igazgató. Ez azonban költséges vállalás. Dr. Papp Gábor, az eSciene Regionális Egyetemi Tudásközpont igazgatója nemzetközi példákra hivatkozva úgy fogalmazott: a szabadalmak mindössze 1-2 százalékából lesz sikeres termék. Mindez pedig azt jelenti, hogy közel száz kutatást kell ahhoz finanszírozni, hogy ezek közül egyből profit keletkezzék. Azonban ez a nyereség sem azonnal realizálódik, hiszen míg egy kutatási projektből termék lesz, az minimum három, de gyakran öt esztendő. 
A finanszírozó ezt sok esetben nem veszi figyelembe, alig fél évvel a projekt elindulása után már eredményeket vár. Természetesen ez így nem megvalósítható. Dr. Papp Gábor azt az elképzelést is érthetetlennek tartja, hogy az egyetemre hárítanák az elképzelések piacosítását a régebbi koncepció szerint, vagy átesve a ló túlsó oldalára az újabb tervek szerint az innováció első szakaszát hagyják figyelmen kívül, lehetetlen feltételeket szabva az egyetemeknek Mint mondta, az intézmény a prototípus előállítását kivitelező szakembergárdát még biztosítani tudja, ám a termék végső formájának elkészítése, illetve piaci bevezetése a vállalatok feladata. Mindezek ellenére lehet beszélni pozitív előrelépésekről.
A TPIK információs és ismeretterjesztő rendezvényeinek köszönhetően megindult az innováció-központú gondolkodás, a tudásközpont különböző kutatásaiban legalább százan vesznek részt, a kutatók zöme egyetemi hallgató, doktorandusz és fiatal kutató.
A valódi előrelépéshez – vallották mindhárman – nemcsak szemléletváltásra van szükség, hanem az intézmények sajátosságait figyelembe vevő egyedi konstrukciókra, 5-10 év kifutási időre és a pályázati pénzek mellett más források bevonására.

ELTE Tudományszervezési, Pályázati és Innovációs Központ
1056 Budapest, Szerb u. 21–23. fsz. 17.
Tel.: (1) 485-5246
E-mail: innovacio@rekthiv.elte.hu
Honlap: http://tpik.elte.hu/

Megjelent: Gazdasági Tükörkép Magazin, 2008 április